Teli Vili

Sűrű hétvégén vagyok túl, melyben sok minden történt értelem szerüen. Szombaton bevágódtunk Babómmal a kocsiba, benyomtam az új Metallica lemezt az autómagnóba és headbangeltem egészen a Corvinus egyetemig. Itt a rettentő jól informált biztonsági őr…

Hétvégék

Két hétvégén is már csak az árnyékom tapos, ahogy magam mögött hagyom őket a múlt végeláthatatlan országútján. Az egyik amit a múlt ködfelhője már jócskán elemésztett két hete volt. Páran lementünk Balatonakarattyára, hogy egy jót…

Poszthétvégi jelentés

Egy újabb fergetegesen hosszú hétvégén léptünk át virtuális lábunkkal a naptár fekete csíkokkal átszőtt talaján. Természetesen ez a bevezető mondat az irónia legcsekélyebb bimbózását sem tartalmazza épp úgy, mint ahogy ez a szóhalmaz sem önreflektív…

Orbitális hétvége #2

Úgy érzem a képeket nézegetvén, hogy ezt mégsem akarom megosztani a nagyvilággal, mert csúnyán összevissza volt mindenki. Folytatom inkább azzal, hogy a szombati hatalmas vihar utáni reggelen, kissé nehezünkre esett összekaparni magunkat – és egymást….

Orbitális hétvége

Úgy kezdődött az egész, hogy pár idióta húszéves le akart menni a Velencei tóhoz sátorozni. Tök jól kifundálták az egészet, habár kicsit késtek és valaki még le is bukott, hogy igazából nem vonattal megy hanem…

Egy hétvége margójára

Nem állítom, hogy nem szartam be, amikor realizálódott piciny fejecskémben az a tény, hogy benn felejtettem a fotómasinám memóriakártyáját a telepen. Felmerült bennem egy kósza gondolat, miszerint az már nincs is ott. Fortunának hála ebben…