brad pitt becstelen brigantik szelektív fekete fehér

Farsangi bejelentkezés

Annyi felé áll újabban a fejem, hogy ha egy piros sállal körbetekerném az arcom, farsangra elmehetnék Mekis sült krumplinak. Kicsit sós, kicsit olajos, de legalább nagyon én. Apropó farsang: jövő hétfőn kerül sor a Food Film Fighters jelmezbálos különkiadására, amire azt terveztük hárman, hogy mindenki a Becstelen Bringatikból választ egy-egy figurát. Én természetesen Aldo Raine-t…

Éviránytű 2016/2017

Eljött hát a pillanat, hogy leüljek és csendes magányomban kiteregessem az elmúlt évvel kapcsolatos legprivátabb gondolataimat. A korábbi években az Éviránytűt mindig csak magamnak töltöttem ki és egy remek módszer volt arra, hogy visszatekintsek mi minden jó történt velem az elmúlt évben, ha voltak rossz pillanatok azokat elengedjem és felkészüljek az előttem álló hónapokra. De…

Túrázás és a magyar lányok hiányosságai

Mit ér a blog mi nem szolgál történetvel írójának életérül? Mit érek én, ki nem zabolázza ujjait önnön krónikájának megírására vala? Mit ér a toll, mi sosem fog papírt? Mit ér az ember kinek csend folyton a szava? Túra, couchsurf, túra, meló, jóidő, bringa. Ezekkel tudnám összefoglalni az elmúlt időszakot. A Lizzard Outdoor égisze alatt…

mégis írok blogot

Határozatlansági argumentum: mégis írok

Az idő mindig visszaigazolja azt a feltevésemet, hogy az ember arra vágyik ami nem az övé. Például itt ez a blog kérdés is. Hónapok óta semmi kedvem nem volt írni bele, nem éreztem hogy a múzsa csókja végigcirógatná a központi idegrendszerem sejtjeit. Hát megtettem a lépést, ami elkerülhetetlen lett volna ebben a szituációban: hangosan –…

Erre jártam…

Páran számon kérték – mit számon kérték, egyenesen sérelmezték – hogy miért nem születik itten új, ropogós bejegyzés. Természetesen picit túloztam, ketten kérdeztek rá némileg érdektelen hanglejtéssel. Ok, lehet hogy érdeklődővel. Najó, már magam sem tudom, hogy történt. Az igazság az, hogy valahogy nem akaródzik írni. Tudjátok hogy van ez az ihlet dolog, ami úgy…

Novellák, filmek, fesztiválok…

A húsvét szele meglengette az ihlet pókhálójának vészharangját aztán belém hasított a tettvágy mint Van Gogh borotvája a fülcimpába. Tehát itt vagyok és egyből egy hipermegaóriásihatalmas maratoni bejegyzéssel készültem, illetve itt amikor ezeket a sorokat írom amiket éppen most olvasol, még csak készülök. Persze amikor olvasod, akkor már elkészültem, de amikor még írtam akkor még…

Éjféli randevú

Mikor is? Augusztusban! Ja nem, mert akkor a Wc-t újítottam fel. Akkor-akkor…március? Ügyeket intéztem, meg weblapot szerkesztettem. Januárban csak beteg voltam. Előtte meg volt egy karácsony ugyan, de inkább volt fárasztó mint pihenés. Akurvaéletbe…lassan másfél éve nem voltam szabadságon érdemben. Ez most már azért néha-néha meg is látszik rajtam, főleg hogy idebenn az amúgy is…