Amit a vadkempingről tudni akartál de sosem merted megkérdezni

Vannak még a világban olyan elvetemültek, akik képesek feladni a civilizált élettel járó kényelmeket és az átlag ember számára teljesen érthetetlenül pihenésnek nevezni egy nomád körülmények között eltöltött, földön (sátorban) alvós hétvégét. Illetve képesek lennének, mert sokan nincsenek tisztában a “hogyannal”, és úgy általában véve azzal, hogy Magyarországon igenis lehet vadkempingezni. Mivel én nagy rajongója vagyok a dolognak, most összegyűjtöttem az ehhez szükséges ismereteket, tudnivalókat, kellékeket, hogy neked már ne kelljen ezzel bajlódnod és csak az élmény átélésére tudjál koncentrálni.

vadkemping-sator-magyarorszag

Aki már éjszakázott erdőben az tudja mekkora élményt jelenthet a városi környezetből való totális elszakadás. Látni a valós csillagos égboltot, körbeülni a tábortüzet, hallgatni a szinte teljes csendben susogó fák zenéjét és az apró állatok éjszakai neszeit. Persze meghittség helyett egészen komikus helyzetek is kerekedhetnek a sűrű félhomályban, kiváltképp ha olyan társasággal mentek, akik még nemigen szoktak hozzá az éjjeli erdőben hallható és látható tüneményekhez. Szeptemberben a szarvasbőgés okozhat némi meglepetést, kora tavasszal a fiatal őzgidák anyjukat hívó segélykiáltása zavarhatja meg a tapasztalatlan túrázót. Hogy ezek valóban humorosak és ne ijesztőek legyenek, nézzük sorban, mire is kell felkészülni ha valaki éjjeli túrázásra és/vagy vadkempingezésre adja a fejét.

Mi legyen a hátizsákban?

Először is mielőtt bármilyen konkrét hozzávalóról szó esne, a legfontosabb dolog: tanulj meg jól pakolni. Ha valaki nagy rutint szerzett különböző dolgok hátizsákba történő megfelelő elhelyezésében, az egy 40 literes zsákban is könnyedén belepasszírozza azt a felszerelést, ami másnak a 70 literesbe sem fér bele. Az edények “légüres” tereit ki lehet tölteni azokkal az eszközökkel, ételekkel amik pont beleférnek, illetve a kisebb és nem annyira érzékeny tárgyak akár a hátizsák külső hevederei között is helyet foglalhatnak. Kis kreativitás és kísérletezgetés biztos, hogy meghozza gyümölcsét. Alapvetően egyébként egy éjszakára egy embernek általánosságban egy 40 literes hátizsák elég szokott lenni. Íme, egy-két javasolt márka és modell, amelyek 1-2 napos erdei túrákhoz ideálisak lehetnek:

Modell Hol? Mekkora? Ár
Quechua Forclaz 50 Easyfit Decathlon 50 literes 21.990 Ft
The North Face Terra 35 Mountex 35 literes 32.990 Ft
Deuter ACT Trail 38 EL Tengerszem 38 literes 33.590 Ft
  • Fekhely: Az évszaktól és az időjárástól függően, nem kell feltétlenül magunkkal cipelni fölöslegesen egy sátrat. Ha a körülmények engedik, akár a szabad ég alatt is aludhatunk, vagy előre tervezve lehet keresni egy arra megfelelő barlangot, esőházat. A profibbak építhetnek maguknak menedéket, remek szórakozás újra gyermeki énünknek teret engedve építőkockásat játszani az erdőben fellelhető alapanyagokkal. Ami mindenképpen szükséges, az a hálózsák és a derékalj. Sok súlytól megszabadíthatjuk a vállunkat, ha nyáron nem a téli hálózsákunkat használjuk, hiszen a meleg időre tervezett darabok jóval könnyebbek és kisebbre összetekerhetőek. Derékaljból választhatjuk a vastagabb, hőtükrös verziókat, vagy kaphatóak úgynevezett önfelfújódó matracok is, mindkettő egyformán jó, bár utóbbiak kevesebb helyet foglalhatnak a hátizsákunkban. Aki nehezebben szabadul meg a társadalom által ránk erőltetett kényelmi lehetőségektől, azok vihetnek magukkal önfelfújódó párnát is, bár ez eléggé opcionális és talán mondhatjuk, hogy felesleges is.
  • Világítás: Az éjszakai erdő alapvető és elengedhetetlen kelléke egy jó minőségű, megfelelő fényerejű és kapacitású fejlámpa. Igazából ezen túl nem sok mindenre van valóban szükség, mindenki mérlegelje a saját hátizsákja elnyelőképességének függvényében, hogy visz-e magával viharlámpát, vagy hasonló világi hívságokat. A Decathlon saját márkás lámpái remek ár-érték arányt képviselnek, így bátran válogassunk közülük.
  • Ruházat: A vadkemping az a kikapcsolódási forma, ahol félre kell tenni a fölösleges komfortelemeket – mint amilyen a minden nap tiszta poló, tiszta nadrág. Természetesen alsóneműt csomagolhatunk, nem foglal sok helyet, de 2 napig ki lehet bírni ugyanabban a boxerben, fürdeni úgysincs lehetőség. Alapértelmezésben váltózoknit érdemes pakolni, illetve az időjárásnak megfelelő esetlegesen melegebb ruhát, esőkabátot. A többi felesleges hiúság.
  • Élelem: Lehetőleg tartós élelmiszerben gondolkodjunk, a legfontosabb döntési kritérium a súly-térfogat-energia háromszög legyen. Azaz minél kevesebb helyet és súlyt foglal valami adott energiatartalom mellett, annál jobb választás lehet. A lista első helyén foglalnak helyet az olajos magvak, a marcipán, a különböző energiaszeletek. Esti sütögetéshez remek alapanyag a szalonna, hozzá esetleg némi kenyér és zöldségek. Érdemes úgy tervezni az útvonalat, hogy iható vizű források keresztezzék az ösvényünket, így a legnagyobb súlyt képviselő tagját felszerelésünknek komoly mértékben csökkenthetjük: ez természetesen nem más mint a víz.
  • Kütyük: GPS képes okostelefon feltöltött akkumulátorral remek társ lehet, de a keményvonalasabb túrázók az oldschool iskolát követve használhatják a klasszikus térkép-tájoló kombinációt is. A kötelező felszerelés tagjai még: kés, zsinór, kötszer, wc papír, alkoholos kézfertőtlenítő. Illetve jó szolgálatot tehet: gázfőző, kemping étkészlet, pokróc, napelemes töltő telefonhoz.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő helyet?

Biztonság! Biztonság mindenekelőtt. Ez egyaránt jelenti a természeti “csapásoktól” való védelmet és az emberi tényezőt is. Mert valljuk be, akármennyire is megbízunk embertársainkban, a sátor nem ház, nem véd semmitől. Ez nem azt jelenti, hogy most mindenki ijedjen halálra és ne menjen sátrazni, csak ne a falu szélére 200 méterre a főúttól verjük fel ideiglenes lakhelyünket.

A rendszeres vadkempingezők tapasztalatai ellentmondanak azoknak a híreszteléseknek, hogy vadkempingezni veszélyes. Mert mitől is kellene félni, ha nem bolygatjuk a természetet? Vadállatoktól? “Mondjon nekem egyetlen vadállatot Magyarországon az emberen kívül!” – vonta meg a vállát a felvetésre Szádeczky-Kardoss Géza, aki szerint a félelem teljesen alaptalan. Emberek pedig nem járnak a természetben éjszaka, vagy ha igen, akkor sem a vadkempingezők miatt – tette hozzá.

Lehetőleg a jelzett turista útról letérve legalább 5-600 métert sétálva keressünk egy olyan helyet, ami többé kevésbé vízszintes, nincs a környezetében feltehetőleg korhadt fa. Soha ne rakjunk sátrat mészkő, vagy löszfal alá (lehetőleg semmilyen sziklafal alá ne rakjuk). Ha vízpartra verjük fel szállásunkat, számoljunk azzal, hogy a víz szintje akár órákon belül megváltozhat és szerintem senki nem így képzeli el a “nedves álom” élményét.

egyedül sátorral vadkempingezni remek dolog

A biztonság után második szempont természetesen, hogy a helyszín megnyerje tetszésünket és ideálisnak érezzük pihenésünk helyszínéül. Ha patakpartot választunk, az nagyon hangulatos tud lenni, de ne feledjük, hogy az a patak éjszaka is csordogálni fog, nem lehet lehalkítani. Valamelyest magától értetődő, de a dús füves rétek kényelmesebb fekvőfelületet biztosítanak, mint egy sziklás párkány. Mielőtt a sátrat atombiztosra rögzítjük, azért nézzük át, a sűrű aljnövényzet között se maradjanak kósza faágak, vagy kavicsok, mert aztán forgolódhatunk egész éjszaka, hogy mi a fene nyomja az oldalunkat. És ha már áll a vár, macerás kihalászni alóla anélkül, hogy szét ne kelljen szednünk. Vannak negatív tapasztalatok a faunából adódó körülmények miatt is: soha ne rakjuk a sátrunkat hangyabolyra. Honnan lehet tudni, hogy hol van hangyaboly? Hát általában elég sok ott a hangya. Bükkös, tölgyes erdőben nagy saras területek közelébe sem szerencsés települni, hacsak nem szeretnénk instant állatsimogatóvá változtatni a természettől igénybe vett bérleményt.

Merre induljunk?

Itthon gyakorlatilag bármelyik hegységünkben bátran nekivághatunk a kalandnak, nincsenek olyan eget rengető távolságok, hogy ha netán egy kis nem tervezett kitérőt is vagyunk kénytelenek tenni, ne lehetne biztonságban abszolválni a plusz menetidőt. Mielőtt elindulunk nézzük ki térképen azokat a potenciális helyeket, ahol esetleg jó esély van egy kellemes sátortábor kialakítására. Mindig legyen több alternatíva, mert lehet hogy a papíron ideálisnak tűnő koordináták egyáltalán nem olyan üdítő célpontok a valóságban, mint azt képzeltük. Némiképp a biztonsággal kapcsolatos bekezdés ellen szól, de vannak remekül kialakított táborhelyek is, ahol fából készült padok, tűzrakóhely, sőt egyes esetekben még ejtőaknás-légöblítéses rendszerű mellékhelyiség is emeli a komfortérzetet, viszont általában közvetlenül a legnagyobb turistaút megy rajtuk keresztül.

Egyéni erőnléttől és a magunkkal cipelt ellátmány súlyától függően próbáljuk meg belőni a távolságokat. Aki nincs nagyon hozzászokva a túrázáshoz, annak egy jól megpakolt hátizsákkal napi 10 km bőven elegendő lesz ahhoz, hogy belekóstoljon ebbe a csodálatos időtöltésbe, de ne fáradjon el annyira, hogy soha többet ne akarja megismételni. Akik már edzettebbek és tudják milyen küzdeni az elemekkel és a szintvonalakkal, azok bátran betervezhetnek 20-25 km-ereket is akár. Nyilván ennél nagyobb távolságok is beleférnek, de az már komolyabb sportteljesítménynek számít, és itt most kikapcsolódásról van szó elsősorban.

Mire számíts? Miért jó vadkempingezni?

Tedd félre a telefonod, meg a Tetris és Gameboy minden modern kori leszármazottját és indulj neki az erdőnek. Tudományos tanulmányok bizonyítják, hogy a természet közelsége oldja a stresszt, már azok az emberek is általánosságban kevesebb antidepresszánst vagy nyugtatót szednek, akiknek az utcájukban, vagy a házuk körül több fa van. Akkor képzeld el milyen hatása van egy erdőnek.

csodálatos erdő háttérkép zöld ösvény

Nyilvánvalóan az első élmény ami szembeötlik a látvány. Hatalmas sziklafalak, különleges kavicsok között csordogáló apró patak, romantikus és vadregényes ösvények, páratlan kilátás. De ha ez nem lenne elég, ha csendben járod az erdőt, gyakran találkozhatsz félénk lakóival is: mókusok, sünök, rókák, őzek, szarvasok, vadmacskák, hogy csak párat említsek. Túrázás közben történhetnek meg életed legélvezetesebb és legkülönlegesebb beszélgetései. Aztán amikor megpillantjátok a tökéletes helyet leendő ideiglenes szállásotok alapjául, akkor elkezdődnek az izgalmak. Olyan ez mint mikor új lakásba költözöl és elkezded kialakítani a saját szájízed szerint: hol legyen a sátor, merre nézzen a bejárat, szedjünk fát tábortűzhöz, hol rakjuk meg a tüzet, lógassuk fel a függőágyat (ha vittünk) és a többi. Ha minden megvan, akkor nyugiban leülhettek hallgatni az erdő csendjét. Naplemente előtt kimondottan nyugodttá válnak a fák, azok az állatok, amelyek nappal aktívak, már keresik a búvóhelyüket, az éjszakai “baglyok” pedig még ki sem nyitották a szemüket. Ilyenkor teljesen el tud merülni az ember magában és a természetben.

Éjszaka aztán a tábortűz fényénél és melegénél jöhetnek vicces és/vagy ijesztő történetek, vagy épp a fűben hanyatt fekve a csillagok bámulása. Ha nagyvárostól kellőképp messze választottuk meg a helyszínünket (például Cserhát, Gerecse) akkor tiszta időben még a tejút vonala is szépen kivehető az égbolton. Lefekvéskor pedig a tücskök ciripelésénél jobb altatót nehezen tudnék elképzelni.

“Egészen más dolog nomád körülmények közt kimenni és hallgatni az éji neszeket, ránevelni a gyereket, hogy úgy gyűjtsön fát, hogy másnak is maradjon, úgy gyújtson tüzet, hogy ne maradjon nyoma, ez teljesen más jellegű élmény, mint a fizetős kempingek viszonylagos kényelme” – magyarázta Szádeczky-Kardoss Géza, a Budapesti Természetbarát Sportszövetség Benke Rezső természetjáró szakosztályának túravezetője az Origo-nak. Hiába van meg minden egy jól kiépített kempingben, ha a természet csendjére vágyunk, azt nem a nagy tömegeket összezsúfoló, zárt kempingekben találjuk meg – tette hozzá.

Mit lehet és mit nem?

Az erdőben vannak írott és íratlan szabályok, amelyeket érdemes betartani úgy a saját érdekünkben, mint a többi turistával való együttműködés miatt. Az első és talán magától értetődő szabály, hogy amit felvittél a hegyre, azt hozd is le…azaz ne szemetelj. Persze vannak helyek, ahol kihelyezett erdei szemetesekbe ürítheted a felgyűlt hulladékot, de gondolj bele, hogy azokat vajon milyen gyakran cserélik és mennyi pénzt jelenthet az erdészetnek. Ha van benned egy kis együttérzés, akkor amit lehet azt inkább valóban magaddal viszed.

Amit útközben találsz és ehető, azt megeheted. Hivatalosan fejenként az erdőben található “javak”-ból 2 kg-ot lehet leszedni. Hacsak nem nagyüzemben szeretnéd hazahordani, ezt elég nehéz elérni. Ez lehet amúgy gomba, szeder, szamóca, kökény, csipkebogyó, galagonya. Gyakorlatilag bármilyen bogyó, termés és úgy ámblokk ami ehető. Apropó jogi kérdések: térjünk ki a legfontosabbra, amit a legtöbb ember hibásan tud. Vadkempingezni Magyarországon mindenkinek joga van! Nézzük tehát mit is ír az 1996. évi LIV. törvény, 9. fejezete, ami kapcsolódik a vadkempingezéshez, a teljesség igénye nélkül:

80.§ (1) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.

(4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését.

82.§ (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy 24 órát nem meghaladóan nagyjából és egészében mindenki úgy tölti a szabadidejét az erdő területén ahogy akarja. Hivatalosan természetvédelmi területen nem szabad sátrazni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez inkább a motorral, kerékpárral (sőt autóval) történő erdőjárókra vonatkozik. Ha nem rongálsz és szemetelsz (és aki vadkempingezni megy miért tenné), akkor az erdészeknek sem szokott egy árva szavuk lenni az ellen, hogy a természet lágy ölén töltsd a pihenésed.

Az itthoni szabadság kényelmében azért nem szabad abba a tévhitbe esnünk, hogy ez mindenhol így van. Sok európai ország ugyanis határozottan tiltja és bünteti a vadkempingezést természetvédelemre, tűzvédelemre és egyéb okokra hivatkozva. Igaz, a Budapesti Természetbarát Szövetség tapasztalatai szerint az egyszerű, hátizsákos turistákkal Nyugaton sem bánnak olyan szigorúan, de a Magyar Camping és Caravanning Club lakókocsisosai már többször találkoztak erőszakoskodó német hatóságokkal.

Fontos tudni, hogy a kempingezők számára egyre népszerűbb Horvátországban szintén szigorúan tilos a vadkempingezés: aki az országba érkezés után 24 órával nem jelentkezik be valamilyen szálláshelyre, azzal 1000 kuna (kb. 35 000 forint) bírságot fizettetnek, ha lebukik.

via Origo

vadkemping és tábortűz a hegyekben