Miért nem használok Linuxot?

Úgy látszik mostanában mindenkit magamra akarok haragítani. A legutóbbi két bejegyzéssel legalábbis a focistákat és a keresztényeket mindenképpen megpróbáltam. Ma úgy gondoltam, hogy a linux szimpatizánsokkal sem szeretnék jóban lenni ezért leírom tökéletesen szubjektív véleményem a legnépszerűbb ingyenes operációs rendszerek felhasználói alkalmazásának tapasztalatai kapcsán. Alapvetően nem fikázni akarom a linux alapú rendszereket, mert nem rosszak, sőt. Arra a célra amire nagyrészt használják őket valószínűleg a legjobb választás, és ez a cél nem más mint a szerverek üzemeltetése. Azonban sokan hangoztatják, hogy otthoni felhasználásra is ezerszer jobb mint a Windows. Ha így van, akkor miért nem látszik egyetlen részesedési diagramon sem a Microsoft és az Apple árnyékában? Erről szeretnék most szót ejteni.

miért nem használok linuxot szomorú pingvinAz első gondok ott kezdődnek, hogy közel sem olyan egyszerű a választás, ha laikus ember dönt az ingyenesség mellett: rengeteg disztribúció létezik. Az egyik erre jó, a másik arra jó. Elmondanám, hogy én már 5-6 éve próbálkozgatok kitartóan és szép lassan szedtem magamra a tapasztalatokat, hogy melyek azok a verziók, amelyekkel nem érdemes foglalkozni és melyek azok amelyekre esetleg érdemes időt szánni. Volt már a gépemen Fedora, Mandriva (korábban Mandrake), Debian, Ubuntu/Kubuntu/Xubuntu, CentOS és LinuxMint is. Apránként magamra szedtem azt a tudást, amivel bármikor feltelepítek egy alaprendszert és még be is tudom driverezni, konfigurálni. Ezt egy átlagos felhasználó még a Windows esetében is van hogy szakemberre bízza, de itt nincs is nagyon más lehetősége, hacsak nem akar nagyon belemélyülni. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy a telepített rendszer még a legalapvetőbb mértékben sem ismeri fel a VGA kártyánkat és egy szál karakteres felületen kell valahogy drivereket összehalászni és feltelepíteni (kernelbe fordítani). De mondjuk, hogy ezt tényleg szakemberre bízza és ott van a gépén a kész Linux, öröm bódottá’.

Az egy kis adalék még hozzá, hogy például az ASUS nem is nagyon foglalkozik a termékeihez kapcsolódó illesztőprogramok legyártásával linux alá, ezért ezeket jobb esetben, valakik önszorgalomból megírják és vagy működik vagy nem, rossz esetben viszont egyáltalán nem fogjuk tudni használni az adott eszközt. Hogy saját példánál maradjak, az én Sonar DX hangkártyámon már az is érdekes mutatvány volt, mire az optikai kimenetet életre leheltem, de 2 napos szenvedés árán kellett rájönnöm, hogy Dolby Digital jelet ha beledöglök sem fogok kicsikarni belőle. Zárójel bezárva…ez még az előző bekezdéshez.

Szóval a felhasználói élményről: Amíg valaki csak arra használja a számítógépét, hogy böngészgessen, e-mailezzen, passziánszozzon és néha megírjon egy levelet (vagy ilyesmi), addig nincsen semmi probléma. Bár azért a LibreOffice/OpenOffice kombóról is tudnék balladákat írni, de mondjuk hogy átlagos felhasználói célokra elmennek. Viszont mi van akkor, ha az ember teszem azt fotós? Itt egyből minden linux-fan rávágja, hogy Gimp, RawTherapee, digiKam. Röviden és tömören hadd mondjam el, hogy a Gimp egy kalap kaksi. A Photoshop funkcionalitását, teljesítményét és felhasználói felületének kezelhetőségét álmaiban sem éri el. És ezért van az, hogy a Photoshop még mindig olyan gusztustalanul drága egyébként, mert nincs kihívója (még). Ugyanez igaz az Illustratorra is. Megpróbáltam egyszerű képkezelési és RAW feldolgozási műveleteket is végrehajtani: ehhez végigmentem a RawTherapee, digiKam, LightZone és Darktable szoftvereken. Még a RawTherapee volt a legjobban kezelhető darab, de az meg olyan instabil volt (2-3 percenként összeomlott), hogy elegem lett belőle. A második helyen a digiKam végzett, de az Adobe Lightroom-ja azt is megeszi reggelire. Az embernek nincs kedve egy képpel elbíbelődni 3-4 perceket ha mondjuk 4-500 kép van még hátra. Az igaz, hogy rengeteg opciót kínál a program, de azok inkább nehezítik a kezelést, sem mint könnyítenék. Ráadásul a RAW import is baromi lassú és egyenként kell a képeket szerkeszteni, nincs kötegelt lehetőség.

A videó kártyám szegényes támogatottsága miatt egyébként a filmnézés sem volt zökkenőmentes (azt már figyelembe sem veszem, hogy ugye 5.1 nem nagyon volt alapból, mint már említettem). FullHD filmeken már úgy érződött, hogy nagyon erőlködik a vas, holott amekkora potenciál van a hardverben, egyszerre hat 4K (4096 × 2160) filmet is többé kevésbé akadás mentesen kéne vinnie.

Vannak persze jó oldalai is a dolognak: szemben a Windows 7 átlagos 20-30 gigás foglalásával, egy ubuntu, xcfe desktoppal (azaz xubuntu) csupán 7 gigát foglalt a merevlemezemen. Ami tetszett, lévén egy 64 GB-os SSD muzsikál a gépemben rendszervinyóként, ami mondhatni eléggé szűkös néha. A rendszer indítása csaknem harmadára csökkent a Microsoft-tól megszokotthoz képest: A Power gomb megnyomásától a jelszó beírásáig nagyjából 5-6 másodperc telik el Debian esetében (ezt teszteltem ugyanis legutoljára).

Mindenesetre a tapasztalataimat és a véleményemet összegezve úgy gondolom, hogy addig amíg nem képesek a Linux alapokon nyugvó rendszerek azt a felhasználói élményt, kezelhetőséget nyújtani amit egy Windows vagy egy Mac, addig hiába van ingyen és hiába olyan baromira biztonságos és stabil…az emberek nagy része inkább kiperkálja azt a 20-25 ezer forintot egy Microsoft licence-ért, vagy rosszabb esetben kalóz verzióban használja azt. Végezetül itt egy kis szubjektív PRO és KONTRA táblázat a három rendszerről:

Linux Windows Mac
Alap ár Ingyenes ~25.000 HUF ~5000 HUF (de kell hozzá egy Mac gép ami k. drága)
HW Kompatibilitás Hiányos 100% Csak saját hardverek
SW Kompatibilitás Kevés windows applikációnak van linux átirata, a natív windows programok emulátorral futtathatók de nem mindegyik megy stabilan 100% A legtöbb nagy szoftvernek van MacOS változata, de nem mindnek
Felhasználói élmény Hagy kivetni valót maga után Átlagos, megszokott Nagyon jó (erre helyezték a fő hangsúlyt)
Teljesítmény normál Legjobb Nagyon jó Erős hardver kell hozzá
Teljesítmény 3D Nem túl jó Nagyon jó Nagyon jó
Biztonság Legjobb Elfogadható Elfogadható

 

Windows_Vs_Mac_Vs_Linux_13