Erre jártam…

Páran számon kérték – mit számon kérték, egyenesen sérelmezték – hogy miért nem születik itten új, ropogós bejegyzés. Természetesen picit túloztam, ketten kérdeztek rá némileg érdektelen hanglejtéssel. Ok, lehet hogy érdeklődővel. Najó, már magam sem tudom, hogy történt. Az igazság az, hogy valahogy nem akaródzik írni. Tudjátok hogy van ez az ihlet dolog, ami úgy konkrétan mostanában baszik rám. Biztos ő is elfoglalt a karácsonyi készülődéssel. Bakker még senkinek nem vettem ajándékot. Áhh, van még több mint egy hetem, hova sietek. Szóval amúgy visszakanyarodva a blogra, igazából azért nem nagyon van kedvem írni, mert nem igazán vagyok megelégedve a külcsínnel. Én egy letisztultabb, elegánsabb, mai trendekhez igazodva: reszponzívabb design-t képzeltem el ide, csak hát nem igazán van időm foglalkozni ilyesmivel. Ha nagyon érdekelne, mondjuk lenne, de inkább edzek, barátnőzök, barátozok, illetve olyan oldalak “pátyolgatásával” foglalkozom amiből pénzt is látok. De most erőt vettem magamon és ezt a bejegyzést is bejegyeztem. Beza! Amúgy voltunk Hobbitot nézni (kétszer is), meg kajálni Cactus Juice-ban, meg nem is tudom mióta nem írtam már. Inkább fel sem sorolom hol voltunk, hol nem. Talán karácsonykor még jövök egy Boldog Mikulást bejegyzéssel…Puszi.

  • Amikor velem volt ugyanez, az egyik kedves ismerosom igy foglalta ossze a dolog lenyeget: “Hat igen, az ember vagy el, vagy blogol.” Nagyon is igaza van.