Börzsönystock 2013

Mint a mókus fenn a fán, a Börzsönystockos oly vidám…

Kissé megfázottan, kissé elnyomottan, de idén is volt szerencsénk részese lenni Magyarország legjobb fesztiváljának. Igen a legjobb: mert minőségi zenét játszanak, mert elképesztően kellemes, jó környezetben tartják, mert nincsen fullasztó tömeg, mert értelmes és szimpatikus emberek társasága gyűlik össze, mert a színpad előtt 10 méterre is lehet egy pokrócon fetrengeni ha épp elfáradtál, de még hallgatnád a zenét közelről, mert látszanak a csillagok, és még sok mindent felsorolhatnék, de nem fogok, mert senki nem olvasná végig.

Sajnos Csibével mindketten mínuszból indultunk a tízes skálán fizikai állapotunkat tekintve, így nagyrészt egymás társaságát élvezve töltöttük a fesztivál 2,5 napját, amin jelen voltunk. Megjegyzem még mindig meg vagyok fázva és tolom az aszpirint, ami nem annyira vicces, tekintve hogy két nap múlva szabin vagyok. Offtopic bezárva.

Első nap este megérkezésünk után, miután összeszedtük Gáborékat is, “vad” fröccsözésbe kezdtünk, hogy a Néhai Bárányig bezárólag megalapozzuk a hangulatot. Ez sikerült is, ezúton üzenem Bárányéknak, hogy kurva jók az új számok, sürgősen tegyék elérhetővé valahol, mert szeretném hallgatni őket.

Utánuk még az Óriást meghallgattuk, de a végére kezdett lefárasztani az alkohol, úgyhogy egy rövid ugrabugra után nyugovóra tértünk. Természetesen készült néhány kép is…

Másnap kisvasutaztunk, meg túráztunk egy keveset, aztán kipróbáltuk a helyi Pizzériát, ahol mondjuk nem pizzát ettünk, de a lényeg hogy finom volt. Kora délutáni lazuláshoz szólt egy kis Kaldera először, majd a borkóstolás után a színpadra lépett Deley együttes. Ők nem lesznek a kedvenceim, de ízlések és pofonok. Azonban az utánuk következő Space Taxi Special vitte az egész estét. Egyrészt elképesztően jól szólt együtt az elektromos gitár és a szaxofon, másrészt nagyon eltalált és profi zeneszámokat kaptunk az arcunkba, harmadrészt kis filmtörténeti bemutató is csatlakozott hozzá, amin konkrétan szarrá röhögte magát mindenki.

Az est fénypontjaként őket követték a fesztivál atyjai: a Sonar együttes. Melléjük kaptunk egy kis “tűzzel-vassal” játszó artistát is, aki ugyan néha majdnem felgyújtotta a színpadot, de kurva jó kis performanszt nyújtott a zenével karöltve. Ahogy egyik “kollégám” mondta: “Ilyennek kell lennie egy fesztiválnak bazdmeg!”

httpvh://vimeo.com/72933541