Az elmúlt egy hét históriája címszavakban

Annyi mindent történt a világban egy hét alatt – úgy materiálisan mint metafizikailag – hogy egyszerűen képtelen vagyok homlokom gátai mögött tartani gondolataim tavaszi áradását. Talán éppen a legelején kellene kezdenem, de mégis úgy határoztam ebben a szent pillanatban, hogy inkább az egyszerű és gyorsan letudható momentumokat sorolom sebesen. Egyrészt – időrendben visszafelé haladva – tegnap (ismét) nagy lépésre szántam el magam: életemben már harmadjára telepítettem kizárólagos operációs rendszerként linuxot a saját otthoni masinámra. Ez nem más mint a Debian. Röpke 3-4 órás virtuális orális fajtalankodást (a gyengébbek kedvéért: szopás) követően eljutottam odáig, hogy van hangom (igaz csak analóg és sztereo), felraktam a videókártya driver-ért, lecseréltem a gnome-ot KDE-re, konfiguráltam a Dropboxot és leizzadtam az összes szőrszálamat a lágyékomról. Utána szépen elmentem tentézni.

Fuck-Yeah-meme

Hogy ne ugorjak túl nagyon és benn tartsam a kedves olvasókat az informatika fodros kis pendelyének legsötétebb bugyraiban elmondanám, hogy még mindig eszméletlenül tetszik a Codecademy.com. Olyannyira, hogy mindössze egy jegyzettömb használatával alkottam a semmiből gyakorlásképpen ezt az önéletrajzot: http://resume.kocz.hu. Na de inkább evezzünk a kettes számrendszer tengeréről tovább a múlt hétvégi eseményekre, mert van ám mondanivalóm rengeteg, bizony. Voltunk Etyeken. Fesztiválon…vagy valami olyasmin. Telefon és mindennemű térkép nélkül indultunk el, mert hát én eszméletlen nagy király csávó vagyok és sose tévedek el – vagy de. A lényeg hogy végül Gyúró-n lyukadtunk ki, ahol egy helyi lakos segítségét követve elindultunk a susnyásba…”hááá nincs az messze, nem lehet eltéveszteni, menjen csak mindig előre”. Végülis csak kétcsilliárd elágazás volt a sztyeppe közepén. Mi meg a tűző napon gurultunk gödörből gödörbe a római birodalom bukása idejéről ott felejtett sugárúton. Láttunk búzát, szőlőt, gazt, meg még nukleáris borjú tárgyát a hatvanas évek végéről. Nagy nehezen azért átverekedtük magunkat Etyekre, ahol a várakozásokkal ellentétben nem volt sem olcsó étel, sem nagy zöld terület. Volt helyette körömpiszoknyi adag lecsó 800-900 Ft-ért (több helyen is), minőségi borok csillagászati áron, ja meg volt kurva meleg is. Úgyhogy végül 4 óra körül visszaértünk Budapestre és inkább kajáltunk egy jót a Paprika Étteremben….