A bőség zavara

Írtam szép szerelmes levelet az előző poszt főszereplőinek, remélem meghallgattatik az imám. De nem marad senki szokásos Ricsi-féle szarkasztikus országimádó bejegyzés nélkül természetesen. Budapest tömegközlekedése köztudottan jó! Úristen ennyire erős poénnal kezdeni már-már pofátlanság. Mondhatnám, hogy fáj, de sajnos igaz lenne. Szóval van nékünk ez a cudálatosz társaságunk, akik városszerte üzemeltetik azt a rengeteg oldtimer közlekedési eszközt. A vezetés kitalálta náluk, hogy egy-egy járaton első ajtón lehet csak felszállni, mert az milyen jó, nem fognak bliccelni. Eddig ezzel nincs is semmi probléma, nyilván kicsit körülményesebb lesz a felszállás, de annyi baj legyen. Itt jön a magyar logika: Én minden reggel a 120-as autóbusszal járok dolgozni, amiről érdemes megemlíteni hogy 10-15 percenként jár (nem egy sűrű járat), eleve nem csuklós és mióta itt is bevezették az első ajtós mókát, szinte alig vannak rajta. Ez persze nem elég a BKV bácsinak, öljünk bele még több pénzt: rakjunk fel még két ellenőrt, meg két közterület felügyelőt, akik a már eleve ellenőrzötten felszállt utasokat baszogatják. Mi a francnak egy olyan buszra ellenőr, ahova amúgy is csak úgy lehet felszállni, hogy előtte lukasztottam, vagy bemutattam a sofőrnek a bérletem? A logikus az lenne, hogy azokra a járatokra amiken sokkal többen utaznak (pl. 173) és nem oldható meg az első ajtó kizárólagos használata, oda kellene ellenőröket telepíteni minden ajtóhoz, akik ellenőrzik az utasokat. De persze ez túl értelmes lépés lenne, mit is várok. A metróba is inkább fizetett orkokat alkalmaznak az automata beléptető kapu helyett, mert az mennyivel jobb (több pénzbe kerül, lehet korrumpálni és amúgy is a legtöbb metró ellenőr szarik bele mit mutatok neki).