Szellemjárat

Oly sok év után, megannyi várakozással teli posztot követően ismét sikerült alkotnia szeretett fővárosunk tömegközlekedési vállalatának. Mivel ebben a hónapban nincs nálam a gépjárgány-elfogóvadász, ezért kénytelen voltam buszra szállni, hogy eljussak nagymamámékhoz. Ehhez általában a 125-ös járatszámú, korábbi hetvenes  vonalat szoktam igénybe venni. Be is álltam a megállóba, megnéztem mikor kell jönnie…11:43. Ó az perfekt, 5 perc és itt van. Szépen le is telt az idő és már közeledett is egy nagy kék jármű. Akárhogy kémleltem, nem nagyon láttam az elején feliratot, há mondom megnézem a 224-es mikor jönne…12:18-kor és óránként jár, akkor ez biztos, hogy a 125-ös. Egyébként tényleg nem volt kiírva sehova a buszon a szám. Hát mindegy gondoltam, időben jött, a másik ami ott jár még fél óra, hopp. Aztán gyanús lett, hogy már az első kanyart sem arra tette, amerre kellett volna. Szerencsére tudtam, hogy lesz még lehetőségem átszállni, mert nagyjából ugyanarra közlekednek, de a következő megállónál egy házaspár felhívta a sofőr figyelmét, hogy nincs kiírva semmi a ledpanelre – “há az ilyen, el van romolva” jött a válasz. De most komolyan nem lehetne egy A4-es papírra ráfirkantani, hogy 224? Főleg hogy ha a másik busz menetrendje szerint közlekedik.

bkv tehén éjszakai járatAz már részletkérdés, hogy este a 14-es villamos megállat Újpest-Központban, majd bemondta, hogy 22:34-kor, 8 perc múlva megyünk tovább. Ok, no problem…de mi a tökömért kell végig nyitva hagyni az ajtókat. Este fél tizenegykor nincs akkora tömeg, hogy ne lehetne csak akkor kinyitni ha jön valaki. Egészen konkrétan 2 ember szállt fel a 8 perc alatt amíg ott ácsingóztunk. BKV te csodás, így szeretlek!