Önpusztítás

Valaki lövi magát. Valaki alkoholizál. Valaki cigarettázik. Valaki. Én sportolok. Az önpusztítás-nak egy igencsak fárasztó módja. Múlthéten pénteken a beleim úgy érezték túl sok minden van bennük, ezért kihagytam egy rafting edzést. Jó ennek nem sok köze volt a sporthoz. Vasárnapra már jobban voltam, ezért nem hagytam ki a Dömösi túrát a hóban, aminek a végén rosszul léptem és elkezdett fájni a térdem. Ezért úgy döntöttem a másnapi crossfit-et majd otthon pótolom, nehogy túlerőltessem lábaim hajlatát. Az első mozdulattal ahogy fellendültem kézenállásba megrántottam a bicep femoris-omat, úgyhogy most már a térdem mellett a combom is fájt. Ok szerdára úgy ahogy elmúltak ezek is, úgyhogy ezt az edzést már nem hagytam ki. Szerencsére nem is történt semmi komolyabb. Ám pénteken ismét rafting volt a program. Fogócskázás közben egy élesebb kanyarodást követően fejjel lefelé találtam magam, ami még önmagában nem lett volna baj, mert a parton rengeteget gyakoroltam, hogy kell leoldani a spriccdeck-et, de ez fejjel lefelé a vízben nem igazán ment, hiába rángattam a fogantyút, nem oldott le. Így hát apró pánik közepette kidugtam a szám a vízből hogy levegőt vegyek és megkapaszkodtam a mellém érkező kajakban hogy megtartsam magam, majd közös erővel lerángattuk a deck-et és kiszabadultam. Igenám, de ahogy rátettem a kezem a másik hajóra az nekiütközött az enyémnek és a középső ujjamat a kettő közé kényszerítette. Úgyhogy most ezt is 9 ujjal írom tíz helyett, mert egész éjszaka jegelnem kellett hogy tudjak egyáltalán aludni úgy lüktetett. Ha ez nem lenne elég Keresztapám megpróbálta gyakorolni az eszkimó fordulót, ami sajnos nem sikerült, de amikor kijött a csónakból és fel akart jönni a felszínre beverte a fejét a csónak szélébe úgy, hogy az egy jó 8-10 centi hosszan felvágta. Ömlött a vér belőle, be is kellett menni az ügyeletre. Szóval ez egy ilyen sikeres hét volt, gyertek ti is sportolni!