Oktatni vagy nem oktatni?

Annyira körbevesz és átitat a levegőből ez a felsőoktatási herce-hurca, hogy nem tudom megállni, hogy ne maradjak ki belőle. Attól az elszomorító és szánalmas ténytől tekintsünk el, hogy a jelenlegi kormány minden nap mást nyilatkozik és egy kicsit úgy próbálják ezt a szerencsétlen országot irányítani mint az a fiatal, aki életében először ül le stratégia játékot játszani és nem igazán tudja, hogy mit is kéne csinálni, de azért épít, rombol, utasít veszettül, majd csak lesz valami. Persze aztán jön az “Easy Enemy” és két perc alatt porig rombolja a kis városkáját.

Szóval az oktatás, illetve a közoktatás és annak támogatása. Azt a nyilvánvaló dolgot, miszerint az egyetemek egy részén konkrétan munkanélkülieket képeznek, fogadjuk el, ez így van. Szerintem ezen úgy lehetne változtatni, hogy nagyon egyszerűen egy kis munkaerő-piaci kutakodással szert lehetne tenni arra, hogy mely szakmákban a legnagyobb a munkanélküliség. Példának okáért azzal mindenki úgy-ahogy tisztában van, hogy az építőipar az utóbbi években a béka segge alatt sincs. Ezzel szemben például orvosból ( orvosból) kevés van. Ennek az egyik oka az hogy elhúznak külföldre, de az már egy másik sztori. Mit kéne csinálni? Az építészképzést úgy ahogy van fizetőssé kellene tenni (bocs Zsu), mert minek támogasson egy olyan szakmát az állam, ahol úgy is nagyrészt munkanélküliek termelődnek. Ellenben az orvosképzést bizonyos keretszámokkal ingyenessé kell tenni, mert az egy vicc, hogy állami támogatással 800 ezer forint egy félév. Most persze egy picit sarkítottam, a lényeg az hogy a munkaerő-piaci körülményeknek megfelelően kellene a fizetős illetve az állami támogatott helyek elosztását megtenni. Aki olyan szakra akar menni, amire a munkaerőpiacon nincs kereslet, az fizesse ki a képzését, oszt legyen boldog bölcsészként például (itt megint csak elnézést a bölcsészektől).

A másik amin változtatnék az a teljesítménytől függő támogatás. Aki bukdácsol, meg félévet ismétel, az hiába került be állami támogatással, szépen basszák ki költségtérítésesre. Ne az én – a mi pénzünkön – retardáltkodjon. Nyilván nem az első bukás után szankcionálnék, hanem itt konkrétan a szisztematikusan legalább 2 félév alatt összeszedett irracionálisan alacsony átlagra gondolok. Aki az első két félévben ennyit bukdácsol, az nem fog lediplomázni, vagy csak nagyon nehezen, de azt ne az állam fizesse. Egyébként kövezzetek meg, de azzal valamilyen szinten egyet értek, hogy aki diplomázás után külföldön helyezkedik el, az fizesse vissza a tandíját. Az állam azért ad támogatást, hogy ezzel az ország munkaerőpiacát erősítse és ezzel a gazdaságot támogassa. Ha a diplomások elmennek itthonról, akkor ez egy ablakon kidobott pénz. És igen, valóban itthon nincsenek olyan feltételek mint külföldön, reális vágy az hogy valaki dobbantani akar. De a kinti fizetéséből mondjuk havi 10 vagy 20 ezer forintos részletekben röhögve visszafizeti, szóval annyira nem sajnálom őket. Amíg a gazdaságélénkítés nincs olyan szinten, hogy itthon lehessen tartani más módszerrel a munkavállalókat, ez egy reális és elfogadható kompromisszum szerintem. Persze hosszú távon nem ez a megoldás, de itt megint visszakanyarodtunk a kormányhoz és az ők beszűkült rövidtávú gondolkodásmódjukhoz. Erről nem akarok most beszélni, mert csak felidegesítem magam. Amúgy meg észrevettem némi hasonlóságot:

matolcsy-700-d00016D3B722669677b4d