Kókuszos-gyömbéres barackleves

Ebben a fingrobbantó melegben az ember minden percben azon gondolkodik, hogy mi az ami csak ebben a rekkenő hőségben élvezhető igazán. Persze ami most jön az nem ilyen, de kellett valami bevezető mondat. Amikor hazajöttem észrevettem, hogy rengeteg barackom van az asztalomon és ismerve magamat egy részét nem fogom megenni mert megpuhul, megszottyosodik. Ennek megakadályozására elhatároztam, hogy csinálok valami hűsítő finomságot belőlük. Így alkottam meg azt a levest, ami annyira kibaszottul jól sikerült, hogy már el is fogyott, úgyhogy sajnos képet nem tudok szolgáltatni róla, mert későn kaptam észbe. Egy fontos kis adalék elöljáróba: ha valaki nekiáll elkészíteni ezt a csodát, ne ijedjen meg: a forró léből felszálló gőz illata finoman szólva nem éppen kellemes a tömény gyömbértől, de ez megváltozik mire lehűl. Szóval a hozzávalók kb. két személyre:

  • 5 db őszibarack
  • 2-3 érett, puha sárgabarack
  • 3-4 evőkanál kókusztej por
  • 3 evőkanál xilit/cukor/fruktóz
  • 2 tojás
  • fahéj
  • gyömbér
  • citromlé

Először is meghámozom és kockára vágom a sárgabarackokat és az őszibarackokból hármat, hogy az meglegyen. Utána a tojást, egy pici fahéjat és kb egy teáskanál vagy picit több gyömbért összekeverem a xilittel (vagy amilyen édesítőt választottam a fenti háromból), a kókusztejporral és a citromlével. Ha teljesen homogénné kavartam akkor felöntöm 3-4 deci vízzel és alágyújtok. Beledobálom a felkockázott barackokat is és addig főzöm amíg el nem kezd az egész egy picit sűrűsödni (nem lesz konkrétan sűrű, csak olyan krémleves szerű a tojás miatt). Utána az egészet összeturmixolom, hogy egy teljesen rost és darabmentes lét kapjak. Ezt berakom a hűtőbe és ha lehűlt a maradék barackot belekockázom. Ennyi. Én ezt a mennyiséget egy ültő helyemben betoltam, miután megkóstoltam. És még egyszer mondom teljesen hidegre hűtsük le, mert a gyömbérnek melegen teljesen más az ízhatása. Jóétvágyat…