Az a fránya cipőkérdés

Tegnap hatalmas döntést hoztam meg, életem fordulóponthoz érkezett, mostantól semmi sem marad a régi…elhatároztam, hogy életemben másodszor hajlandó leszek kiadni sok ezer forintot egy márkás cipőért, ami feltehetőleg nem rohad le a lábamról fél év után. Azt azért elmondanám, hogy még süldő malac koromban kínai cipőket hordtam (valószínűleg ennek köszönhető a mára tökéletesen kifejlődött lúdtalpam), amelyek 6-12 hónapig bírták a gyűrődést, ellenben maximum 3-4 ezer forintért beszerezhetőek voltak. Ennek az oka az volt, hogy végiggondoltam, hogy amennyire én igénybe veszem a cipőimet, akármilyet vennék úgyis tönkremenne maximum egy év után. Ezután nagyjából érettségit követően váltottam egy szintet és Deichmann, illetve Humanic saját márkás cipőket kezdtem vásárolni (Victory, Century, Memphis…stb). Ezek már 5-8 ezer forint között tartották magukat és nagyjából másfélszer annyi ideig bírták mint távolkeleti társaik (holott szerintem ezek is ugyanott készülnek). Körülbelül 3-4 éve szántam rá magam először, hogy beruházok egy márkás darabra, kipróbálom, mit bír egy cipő kétszer ennyiért. Hát egy akciós Adidas cipőre esett a választásom, amit a Decathlonban vettem le a polcról, mégpedig erre:

adidas superstar gazelle kék

Hát 12.000 jó magyar forintot ott hagytam és az első benyomásom az volt, hogy “hú bazdmeg, de kurva kényelmes”. Ez mindenesetre pozitív kezdés volt, és kellemes meglepetés az eddigi tapasztalataimhoz képest. Aztán persze hordtam sokáig és 2 év után kiderült, hogy valamivel tovább bírta mint a deichmannos társaik, de arányaihoz képest annyival azért nem. A sarokrésznél a szövet és a párnázás, gyakorlatilag nullára kopott, a talpa pedig olyan mértékben eldeformálódott, hogy nagyjából félig az oldal borításán jártam majdnem.

Visszatérve tehát a tegnapi napra, újult reményekkel telve indultam neki a Westendnek, hogy majd ott biztos találok valami csocsi-ragyi lábbelit. Mivel nem akartam azért horribilis összegeket kiadni, először naivan arra gondoltam egy magyar márkával próbálkozunk be és meglátogatom a Tisza-cipő boltját. Hazai termék ide vagy oda…ki a faszom képes kiadni 23-24 ezer forintokat, egy merev műanyag talpú, szar szintetikus belsőrésszel készült cipőért? Jó, ok kívülről bőr és szövet borítása van, de akkor is. Értem én hogy retro, de nekem elég lenne ha a kinézete retro, nem kell hogy minőségben is hiteles 50-es éveket idézzen. Hát amilyen lendülettel suhantam be a boltba, azzal meg is tettem a hátra arcot és továbbálltam a Playersroom felé. Itt egy-két DC cipő tetszett, de azért nem voltam lenyűgözve…Adidas és Nike kínálatot tekintve szégyen az a bolt, a Le Coq, Tommy Hillfiger és társai pedig nem az én stílusom. Viszont találtam egy Adidas márkaboltot a földszinten, gondoltam benézek. A körülbelül 10 darabot számláló férfi utcai cipő kínálatukból az egyetlen normálisan kinéző darab a Superstar II volt, amivel amúgy is régóta szemezek, mert hasonló a külcsínje mint az előző Adidas cipőmnek, viszont valószínűleg belbecsre valamivel többet szolgáltat majd. Felpróbáltam, fasza, ok, mennyibe kerül? 23.990…hát jó, azért még körülnézek máshol.adidas superstar cipő kérdés

Leslattyogtam az Office Shoesba, ami majdnem pont az Adidas alatt van és elkezdtem nézelődni. Egyrészt már az meglepett, hogy milyen igényes maga a bolt (sosem voltam Office Shoes-ban, azt hittem az ilyen putri), másrészt feltünt, hogy mekkora Adidas választékuk van…ok nézzük. Nagyjából fél perc nézelődés után feltűnt, hogy itt is van Superstar II, és nini…csak 15.990. És nem akciós, és ugyanúgy van rá garancia, ugyanúgy szép kék Adidas dobozban kapom…fuck logic. Amúgy tök jó kényelmes egyenlőre. A sarokrésze ugyanazzal a szövet+habszivacs kombóval van kibélelve, mint az előző Adidasom, remélem ez tovább fogja bírni…