Zöldbabos tojásos tőkehal honshu módra

zöldbabos tőkehal recept honshu módraNa, hát legutóbbi közkinccsé tett főzőcskézésem óta rengeteg hús lefolyt a torkomon, de most kihasználom az alkalmat, ha már egyedül vagyok, hogy megcsillogtassam táplálék világbéli kreativitásom morzsáit. Mivel nem volt itthon más döglött állat csak egy kis fagyasztott tőkehalfilé, ezért kizárásos alapon ebből kiindulva kezdett el járni agyam ízlelésre szakosodott területe. Gondoltam már olyan régen csinálták meg azt a tojás intolerancia tesztet, most már ideje letesztelni, belehalok-e ha csirkeállatok embrióit tolom bele két kézzel az arcomba. És mivel történetesen dugig van a hűtőm tojással, ezért ez is kézenfekvő volt, hogy talán nem ártana elhasználni. Aztán persze megláttam a szójaszószt, meg a wasabit és egyből megcsillant a villanykörte fénye fejem fölött, hogy én most japános jellegű kaját akarok enni, de azonnal. Így a végleges hozzávalók listája, valahogy ilyesformán néz ki:

  • 70 dkg tőkehalfilé
  • 20 dkg ceruzabab
  • 1 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 tojás
  • olaj
  • sötét szójaszósz
  • wasabi
  • bors
  • őrölt gyömbér

Nekiláttam, hogy ezt a sok mindent egy nagy egésszé gyúrjam össze és elkezdtem felmelegíteni a kővé dermedt “hal-lapokat” a mikróban. Közben meghámoztam szépen szakszerűen, minden ujjamra vigyázva és a könnycsatornáimat szigorúan off állásba tekerve a hagymát és a fokhagymát. Ezzel a lendülettel fel is szeleteltem őket. Előbbit csíkokra, utóbbit apróra. Amint konyhakésszé olvadtak a kinyuvadt néma-kussban úszkáló élőlények, azon nyomban zsírjára (azaz olajára) vágtam őket egy nagy bazi serpenyőben, aminek durván speckó kőporos, NASA által fejlesztett, supermen székletével kevert bevonata van és egy evőkanálnyi (vagy kettő, nem tudom mert öntöttem csak úgy ahogy jött) szójaszószon jól megpároltam. Ezek után rádobáltam a hagymát és a fokhagymát, megborsoztam, megsóztam, meggyömbéreztem, megfáradtam. Úgyhogy amíg ezek így sortyogtak az olajos szójaszószos szmötyin, addig rágyújtottam…igen megszegtem, igen tudom, hogy káros, nem, nem fogok hosszútávon rászokni, csak most kell, na! Amikor jónak tűnt az egész, akkor rásuvasztottam a sok zöldbabot, meg még egy kis szójaszószt, meg egy icipici wasabit. Ezt mindenki ízlés szerint adagolja, ha túl sok kerül bele, akkor nagyon tisztícccsa az orrot és súlyos másodpercekig trippelhet a kedves vendég a homlokába temetkezve. Amikor a zöldbab is már egészen késznek tűnt, rádobtam az egy szem tojást jól össze rotyogtattam, hogy olyan rántottás beütése legyen, majd elégedetten lezártam a lángot. Valójában rizs dukálna hozzá, de most én krumplival csináltam mert az van itthon. Meg néha jobban is szeretem. Például most. Jóétvágyat kihányok…