Államháztartási ötletbörze

Így év vége felé kezdem azt érezni, hogy lassan szívesebben olvasom a bulvár híreket, meg nézek RTL híradót, minthogy a magyar politikai elit lubickolását kísérjem figyelemmel, miközben mindenki más fuldoklik. Szinte már felemelő azt hallani, hogy lelőtték, felgyújtották, összeütközött, feldarabolta, olajban kisütötte és mind megette. Nem is akarok több becsmérlő szót pazarolni szeretett kormányunkra, inkább megpróbálom leírni minden gondolatomat a mai magyar és globális politikai helyzettel kapcsolatban, hogy később ezt a témát már ignorálni lehessen.

Nagyjából a véleményemet jól tükrözi a blog logója, gondolom már páran elgondolkoztatok rajta, hogy mi lehet a jelentése, mert nem csak úgy kipattant a fejemből hasra ütésre.  A zöld hármas hatalom és az ezüst kettős kereszt helyét kínai zászló váltja, ami egyrészt a címre is utal, másrészt, hogy lassan az egymillió vágott szemű országa leszünk. Remélem még messze vagyunk tőle, de ami késik nem múlik. Kitérnék a címre is, ami azért lett az ami, mert egyrészt ez a “szlogen” fémjelzi a gagyi másolatokat (Magyarország nem másolat, de a Moody’s-nek köszönhetően gagyi), másrészt az elmúlt 3-4 évben összeszedett legkülönfélébb egészségügyi problémáim miatt magam is ebbe a kategóriába tartozom. Na de térjünk vissza a logóra: a félrecsúszott szent korona úgy gondolom nem szorul külön magyarázatra, aki egy kicsit tájékozott a napi hírekben, az egyből érti mire gondolok. A biológiai hulladék pedig egyértelműen az országot irányító szervezetekre kísérel utalást tenni, de persze már megint témánál vagyunk. Nem szeretnék pocskondiázni most senkit kivételesen, de úgysem fogom tudni megállni. Inkább nézzük, hogy én mit és hogyan csinálnék akkor, hogyha akár egy “csöppnyi” esély is lenne arra, hogy még vannak józanul és felelősen gondolkodó, az ország jövőjét szívükön viselő polgártársak. Előre vetítem, hogy nem vagyok gyakorlott közgazdász, sőt hármas voltam Markoökonómiáól a Corvinuson, pusztán paraszti gondolkodással próbálom a saját fantáziámat belevinni egy ország költségvetésének megtervezésébe. Kezdjünk is bele.

Hitel és államadósság»
Munka, avagy a segélyből élők Nemesise»
Hosszú táv és tabutémák»
Big Brother, avagy az Európai Unió»
A megoldás a politikai elit számára»

Tehát összefoglalva, 17-20 milliárddal kiegészíthetnénk “önkéntes” alapon az “államadósság kasszát”, 142 milliárd esne be az megnövekedett jövedelmek miatt (ami persze hirtelen adósság növekedéssel jár, de ezt már gyorsabban apaszthatjuk), kitisztulna a munkaerőpiac, ellenőrizhetővé válna az egyik leggyakoribb könnyű drog, ami szintén milliárdos adókat hozna magával, csakúgy mint a prostitúció, javulnának a munkaerőpiac mutatói, és jogosan elküldhetnénk a picsába a teljes EU vezetőséget, hogy dugják fel a hüvelykujjukat a seggükbe és forgassák meg párszor…

Még egyszer hangsúlyozom a markoökonómiai számítások és modellek nem feltétlenül tartják magukat az általános elfogadott tételekhez, de józan paraszti ésszel én így tudom végiggondolni a dolgokat. A kérdés már csak annyi, hogy ha folyamatosan megszorítunk és egyre több pénzt veszünk el mindenhonnan, miközben a “juttatások” csöppnyit sem emelkednek (gondolok itt egészségügyre, közbiztonságra, fejlesztésekre), akkor miért emelkedik még mindig az államadósságunk és miért nem csökken az államháztartási hiány? Nem elég a kedves képviselő uraknak a több mint egymillió forintos havi fizetés és az egyéb juttatások? Olyan kérdések ezek, amelyekre sosem kapjuk meg a választ, de azért mindannyian sejtjük. Befejezésképpen még egy Facebookon olvasott (de természetesen utánakeresett és leellenőrzött) idézetet szeretnék ide másolni, melyet az 1936-ban íródott Surányi Miklós regényben – Az Egyedül vagyunkban olvashatunk, melyben Széchényi István vitatkozik Tasner Antallal: “Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az aljas és műveletlen.”

Jelenleg a legégetőbb kérdés természetesen az államadósság, hiszen amíg a hiteltörlesztéseket kell fizetnünk, addig az a pénz nem költhető el más, gazdaságélénkítő és/vagy fejlesztési célokra. Ennek csökkentésére rengeteg kísérlet született. Természetesen nem vándorolt nemesebb célokra az a sok pénz amit a nyugdíjkasszából, bankadóból, multiadóból összeszedtek, egyszerűen csak utál minket fél Európa és direkt gyengítenek, meg egyébként is a gazdasági helyzet miatt tartunk ott ahol tartunk, mi mindent jól csináltunk és követjük a kitűzött célokat. Kerreg a vetítőgép, amíg fel nem gyújtja valaki azt a kurva mozigépészt…jól ég ám a celluloid szalag.

Számszerűsítve a dolgokat jelenleg 21 068 milliárd forinttal tartozik az állam külföldi pénzintézeteknek, befektetőknek és egyéb “apró-cseprő” gazdasági szereplőknek. Ezt kellene valahogy septiben visszafizetni. Ez egy elég tetemes összeg, nyilvánvaló, hogy átcsoportosításból nem lehet megoldani a dolgot. Azonban itt a legfőbb gond véleményem szerint az, hogy nem arra költik a beszedett pénzeket, mint amit kihirdettek a sápolás bevezetésekor. Első lépcsőben létre kellene hozni egy alapítványt, amely kimondottan az államháztartási hiány csökkentésére gyűjtene adományokat. A befolyó összegekről nyilvános adatszolgáltatást kell bevezetni, ugyanúgy mint a kiadásokról, így az egyszeri állampolgár nyomon követheti, hogy az adományát arra költötték-e, amire adta. Mindenki szívesebben ad pénzt olyan helyre, ahol biztosítékot szerez arról, hogy jól tette amit tett, ez növeli a fizetési hajlandóságot. Természetesen nem fog mindenki adakozni, éppen ezért ezzel sajnos nem is lehet számolni számszerűen előre, hogy mekkora lukat tömne be. Azonban ugyanerre a számlára lehetne utaltatni az adók 1%-át. Egy módosító engedménnyel az egyházaknak utalható +1% is ebbe az alapítványba vándorolhatna és nem az amúgy is pénzhajhász Vidám vasárnapot gazdagítaná (A hit gyülekezete mint történelmi egyház? Röhej). Az adóbevallásnál erre rá lehet segíteni egy kis szabályozással, miszerint, aki egyéb más szervezetet nem jelöl meg, annak automatikusan ide kerül az adójának megfelelő része. Számoljunk csak: Tavaly év végén Magyarországon 4 430 000 fő számított az aktív munkaképes lakosság körébe. A foglalkoztatottsági ráta 2010 végén 49,2% volt. Ez ugyebár csak a hivatalosan bejelentett dolgozókról szól, az ő átlag keresetük bruttó 202 525 Ft volt fejenként, havonta. Az nem kevesebb mint évi  2 430 000 Ft. Erre az összegre vetítve az éves SZJA 16%-al számolva per kopf 388 800 Ft, aminek az 1+1%-a 7776 forintocska. Tehát ha mindenki az előbb említett opciót választaná, az a 2 179 560 darab bejelentett dolgozó után közel 17 milliárd forint bevételt jelentene évente. Persze ez a legoptimálisabb eset, nyilvánvalóan ennyien nem élnének ezzel a lehetőséggel, így tehát csökkentsük ezt a számot a kétharmadára, annyi véleményem szerint biztosan összejönne az önkéntes adományokkal együtt.

Az előző eszmefuttatást tekinthetjük álmodozásnak, realitás alapja értelemszerűen nincs. Viszont mi az aminek lenne? Rengeteg embernek van hitele, el van adósodva az egész ország, nem csak az állam. Erre nem találtam konkrét statisztikákat, de cikkekből összeharácsoltam az információt, miszerint körülbelül 6000 milliárd forint az ország lakossági devizahitel állománya. Kérdés, hogy mi történne akkor, ha ez az egész úgy ahogy van eltűnne? Egyrészt a magyar bankrendszer hirtelen kapna egy sokkot. Ez így önmagában mondjuk engem nem nagyon érdekel, mert jelenleg a pénzügyi szektor felépítése és az egész pénzrendszer ki van szolgáltatva a bankoknak, gyakorlatilag az államháztartások is nagyban függnek tőlük és ez véleményem szerint szánalmas és gusztustalan. Nem árt, ha kapnak egy kis pofont, hogy vegyenek vissza. Másrészt viszont a lakosság fogyasztásra költhető havi pénzállománya jelentősen megnövekedne. És mit eredményezne ez? Egyrészt értelem szerűen fogyasztás növekedést, nem is kicsit ami ugye a kereslet emelkedése miatt katalizátorként hatna a termelésre. Emelkedne a GDP, emelkednének az ÁFA és jövedéki adóbevételek. Valószínűleg nőne a lakossági betétállomány is, ami a kamatadó miatt növelné az államkasszát. Mennyire éri ez meg vajon? Ha átlagosan 15 éves hátralévő futamidővel számolunk és egy nagyon alacsony 7%-os THM-el, akkor a teljes devizahitel állomány éves törlesztése 659 milliárd forint. Ennyivel lenne több az emberek zsebében évente, ha nem lenne hitelük.  A magyar lakosság megtakarítási rátája az elmúlt években meredeken emelkedik, ezt valószínűleg még jobban megdobná, ha a hitelállományokat eltörölnék. A jelenlegi durván 8-9%-ról, talán akár 15-20%-ra is emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy 131 milliárd menne bankbetétbe vagy egyéb megtakarítási formába, és 528 milliárdot költenének mindenféle fölösleges csecsebecsére…például kenyérre? Annak mennyi is az áfa tartalma? Hát a jelenlegi szabályozás szerint 132 milliárd, jövőre már 142 milliárd lesz. Évente! A jövedéki adó mértékét most nem kalkuláltam bele, mert arról nincs információ, hogy a benzin, alkohol és dohánytermékek fogyasztása mennyivel emelkedne. Azonban a bankbetétek növekedése emelné a kamatadót, ami jelenleg 2%. Egy átlagos bankbetét kamatozása 5% körüli, tehát ha a 131 milliárdnak csak a felét bankba rakják, az 3 milliárdot kamatozik évente és 655 milliót csöpögtet állam bácsinak. Ez persze töredéke az áfának, de “aki a kicsit nem becsüli” ugyebár. Azt meg persze vegyük figyelembe, hogy ez minden évben a duplájára emelkedik, hiszen azt a 131 milliárdot minden évben megtakarítják az emberek és hozzácsapják a már meglévő párnacihájukhoz. Olyan kis járulékos információkat már meg sem említek, hogy ha nő a fogyasztás, nőnek a cégek bevételei, több embert tudnak és fognak foglalkoztatni, ergó nőnek a bérek is, ami az SZJA és egyéb járulékok emelkedéséhez vezet és még további fogyasztás növekedéshez, ami végülis akár egy pozitív láncreakciót is beindíthat.

De szaladjunk csak vissza a kiinduló gondolathoz. Hogyan is tűnne el az hatalmas hitelállomány? Hát állam bácsi kifizetné, úgy. Persze, most mondhatják, hogy hülye vagyok, így is mekkora az államadósság. De! A bankok tulajdonképpen csak a kamatokkal növelik a GPD-t (meg ha új hitelt helyeznek ki). Tehát ha a fenti folyamat végbemenne, akkor akkor durván a fenti fogyasztási összeggel “nőne” országunk gazdasága, tehát ~25 913 milliárdról ~26 441 milliárdra. Ez miért fontos? Mert ha belekalkuláljuk az évi 150-160 milliárd plusz bevételt, amit a törlesztésre fordíthatunk, 15 év alatt ugyanannyi lenne a GDP arányos államadósság mint most, viszont nem lenne lakossági hitelállomány, tehát összességében jobban élnénk. Persze ez baromi hosszú idő, ennyit nem tud nélkülözni sem az állam, sem a lakosság. Arról nem is beszélve, hogy az Unió is hátbaszexuálna minket, szóval így önmagában ez nem egy működő modell. De számoljunk tovább…

Powered by Hackadelic Sliding Notes 1.6.5

Az egyik legnagyobb paradoxon számomra, hogy amíg a rendes dolgozó emberekről harminc különböző módon próbálnak még egy bőrt lehúzni, addig akinek nincs munkája, de van 12 gyereke vígan eléldegél az alanyi jogon járó juttatásokból. A szociális segély intézményét úgy ahogy van nagy ívben dobnám ki a kukába. Nem azzal van a baj, hogy a rászorulókat támogatjuk, félreértés ne essék. A szociális segély azoknak jár akiknek nincs munkájuk és már az álláskeresési támogatást is felélték. Tehát azoknak, akik egyébként képesek lennének dolgozni, csak basznak rá mert úgyis kapnak valamennyi lét. Persze nem mindenki talál munkát elismerem, de mondjuk az állam biztosíthatna számukra elfoglaltságot mert segédmunkásokra, hólapátolókra, közmunkásokra mindig szükség van és akkor legalább a pénzért cserébe csinálnak is valamit. A családi pótlék a másik ami ki tudja verni a biztosítékot nálam. Egyrészt már a nevében is benne van, hogy pótlék, tehát nem önálló jövedelem, másrészt miért emelkedik exponenciálisan az összege a gyerekek számának függvényében. Ha egyedül nevelem egyszem gyermekem, akkor 13.700 Ft-ra vagyok jogosult, viszont ha már 4 gyermekem van, akkor 68.000 Ft-ot kapok, azaz gyermekenként 3.300 Ft-al többet. Bárhogyan is gondolkodom, mindenképp arra jutok hogy azért két gyerek általában nem kétszer annyiba kerül, hanem valamivel kevesebbe mint egy (Ruhából nem kell kétszer annyi, hiszen ugyanazokat a ruhákat tudja hordani, ugyanígy a használati tárgyak). Akkor miért kapnak több mint kétszer annyi pénzt? Persze, most a gyerekesek el fognak küldeni Afrikába homokozni, de nem tud meghatni. Én is dobálhatnám a paradicsomot, amiért több mint egy milliát otthagytam a Corvinuson egy semmit nem érő diplomáért…mindenkinek a saját nyomora fáj legjobban ez világos, de attól még ez a szabályozás értelmetlen.

Jelenleg a munkával kapcsolatban a legnagyobb problémát mégis a fekete és szürke foglalkoztatás jelenti, hiszen a jelenlegi adószabályozás mellett rengeteg vállalkozásnak gyakorlatilag lehetetlen lenne profitábilisan működni, ha minden munkavállalóját annyira bejelentené, amennyit valójában kifizet neki. Első lépcsőben véleményem szerint a most érvényben lévő importot támogató adókedvezmény-rendszernek az átalakítását kell megcélozni. A polcokon lévő élelmiszerek döntő többsége külföldről (sőt mi több, profánul fogalmazva kibaszottul messziről) érkezik hozzánk. Miért? Why? Warum? Perché? Hát azért mert kurva olcsó külföldön termelni és például a Tesco köt egy megállapodást a Perui paradicsom termelő Kft-vel, hogy hatszáz millió tonna paradicsomot felvásárol és akkor azt adja a világ minden Tesco üzletébe, mert így fillérekért hozzájut. Persze nálunk meg az adókedvezményei miatt még olcsóbban tudja adni, mint a magyar termékeket. A multiadó ebből a szempontból nem egy rossz lépés, versenyhelyzetbe juttatja a kisebb – esetleg magyar – vállalkozásokat, kisboltokat. De mi lenne, ha a külföldi tőkének egyáltalán nem biztosítanánk adókedvezményt, hanem inkább az itthoni beruházásokat támogatnánk, így nem lennénk kiszolgáltatva annak, hogy esetleg a Tesco úgy gondolja, hogy már nem éri meg nálunk működnie és kivonul mindenestül itt hagyva maga után 5-6 ezer munkanélkülit.

Ha a magyar tőkét így egy kicsit megfejelnénk egy versenyelőnnyel, lehetőség lenne az itthoni termelés növekedésére, így összességében több pénz lenne a munkavállalókat fizetni és netalán így egy kis virtuális hipót adagoltunk a munkaerőpiacba. Persze emiatt a már említett, “drágák vagytok, elmegyünk” mentalitás csírája termőföldre találhat, de ha az adókedvezményeket átgyúrjuk úgy, hogy a külföldi vállalatok által foglalkoztatott munkavállalók után járna a kedvezmény (mondjuk csökkentenénk a munkáltatói járulékokat) és nem a forgalom után, akkor egyrészt még mindig megérné itt maradnia a multiknak, másrészt ismét hozzásegítettünk pár embert, hogy bejelentett állása legyen, hiszen olcsóbb lesz a foglalkoztatás. Azt gondolom nem kell ecsetelnem, hogy a hivatalosan is munkavállalónak titulált polgárok számának emelkedése mivel jár? SZJA bevételek növekedésével, a már korábban ecsetelt +1% növekedésével, a megtakarítások emelkedésével így kamatadó emelkedéssel, fogyasztás növekedéssel tehát az ÁFA és jövedéki adó bevételek emelkedésével. Nem hangzik marha jól?

Powered by Hackadelic Sliding Notes 1.6.5

Azt, hogy nem jár családi pótlék, ha a gyermek lóg a suliból egy zseniális ötletnek tartom. Gyakorlatilag hihetetlen, hogy egyes területeken mekkora százalékú analafabétizmus van. Minél több tanult munkaképes ember van, annál hatékonyabban nőhet a gazdaság, ez félig-meddig egyértelmű. Viszont mi a helyzet a rengeteg munkanélküli, vagy szakmájától független területen dolgozó diplomással? Hát az, hogy mindenki úgy gondolkodik, hogy egyetemi végzettséggel lehet a legjobban keresni és ezért van annyi csóró jogász, építész, közgazdász…stb. Viszont hiány van olyan szakmákból, mint a kőműves, CNC forgácsoló, burkoló és még sorolhatnám. Pedig egy kőműves, ha jól csinálja amit csinál, akár 3-400 ezret is hazavihet egy hónapban. Csak hát a mai fiatalok nagyrésze inkább kuksol a monitor előtt egész nap (mint én), mint hogy kétkezi munkát végezzen. (Amúgy itt megjegyezném, hogy már sokszor kellett burkoló, segédmunkás jellegű feladatokat végeznem otthon is meg előző munkahelyemen is és sokkal jobban tetszett, mint egész nap egyhelyben ücsörögni, mert baromi hamar eltelik a nap úgy, hogy csinálok is valamit). Én például a diplomám megszerzése után jöttem rá, hogy sokkal szívesebben lennék egyszerű webprogramozó, designer, személyi edző, masszőr, életmód tanácsadó vagy ilyesmi mint egy nagy hatalmas irodaház tetején ücsörgő öntelt faszkalap. Szóval egy olyan ötlettel rukkoltam elő, hogy a jelenlegi Bsc-Msc rendszert úgy alakítanám át, hogy a BsC helyére egy OKJ kerülne. Hogy használható tudást is szerezzenek az emberek az általános ismeretek mellé. Például egy közgazdász akkor mehessen egyetemi képzésre, ha már megszerzett teszem azt egy mérlegképes könyvelői képesítést. És utána már nem kell 5 évig ott ücsörögnie a Corvinuson, hanem az már az Msc lenne. Ez többek között azért is jó, mert diplomásként majd tudja mit várjon el az alatta dolgozóktól, nem fog “lehetetlen” kérésekkel előállni.

A chipsadó kérdését már egyszer megtárgyaltam itt, erre most nem is pazarolnék sok betűt, az azért eléggé sokat mondó, hogy kicsiny országunk (ahol állítólag rengeteg embernek kajára sem telik), élen jár az elhízottságban. Ez annak köszönhető, hogy nem táplálkozunk éppen tudatosan, pedig sokszor ugyanannyi pénzből kevesebb zsírt és szénhidrátot is lehet fogyasztani, a mennyiségek megtartásával. Mindegy, ebbe most ne menjünk bele, nem tudok ilyenről hitelesen nyilatkozni, tekintve hogy egy fél marha zsíroskenyeres szalonna feltéttel történő bepuszilása után is 3 kilót fogyok. A lényeg, hogy a chipsadó révén, esetleg átalakulhatnak a magyar fogyasztók étkezési szokásai, de ha ez nem is történik meg, legalább van plusz pénz az érrendszerük kezelésére.

Ezeken kívül van még egy úgynevezett tabu téma, ami a világ legnagyobb képmutatása véleményem szerint, de ezért már megint nagyon messzire el fognak küldeni, főleg a felbőszült mélykeresztény szülők. Szóval a fű. Nem, nem az ami a városligetben tonnaszám borítja a földet (ej, de szép is lenne), hanem a Cannabis Sativa. Ha az ember icipicit félreteszi a “felháborító, büdös drogos” jelmondat kiabálását és utána olvas az alkohol, a cigaretta és a marihuana pontos élettani hatásainak kezdve az akutt hatásoktól, a hosszú távú használatból fakadó negatívumokkal és az addiktív tulajdonságokkal rájöhet, hogy a három közül az utóbbi rejti összességében a legkevesebb rizikót. Az alkoholnak ijesztő elvonási tünetei vannak, a cigaretta érrendszeri és karcinogén hatásait azt hiszem nem kell bemutatnom. Ezzel szemben a cannabis sativa a rövidtávú memória zavarain kívül nem sok negatív hatással rendelkezik és azt is csak hosszú távú, erős használat mellett lehet kimutatni, ami azért nem jellemző. Összességében talán még több is a pozitívuma (étvágy javító, nyugtató, szemüregi nyomást csökkenti – zöld hályog ellen hatásos). Miért kampányolok itt ennyire a fű mellett? Mert ha legalizálnák, az rengeteg előnnyel járna. Jövedéki adóval lehetne sújtani, ami nagyon megdobná az adóbevételeket. Ellenőrizni lehetne a minőségét, származását – nem kerülne a fogyasztókhoz kétes eredetű, esetleg veszélyes adalékokat tartalmazó termék. Visszaszorulnának a dílerek, csökkenne az illegális terjesztés, kevesebb pénzt kéne költeni ezeknek az üldözésére. És ne legyünk képmutatóak emberek, ki az aki nem volt már matt részeg? Ki az aki nem hallott még az alkoholizmus miatt elkövetett családon belüli erőszakról? Ki az aki nem hallotta már a delirium tremens kifejezést? Mennyien is halnak meg a dohányzás által okozott szív és érrendszeri betegségekben, tüdőrákban? Szóval egy szavunk sem lehet, mindannyian drogosok vagyunk, ha így nézzük.

Kart karöltve jelenik meg az előző témával együtt a prostitúció. Tiltják vagy sem, testüket áruló fehérnépek voltak, vannak és lesznek. Amire van kereslet, arra lesz kínálat is. Ez ellen nem lehet mit tenni. De miért ne lehetne azt is megadóztatni, hiszen bevétel. Ha már úgyis csinálják, akkor legalább szabályozott keretek között tegyék. Rendes bejelentett állásként, vagy vállalkozóként. Legyen kötelező a félévenkénti egészségügyi szűrővizsgálat, és akkor a veszélyes nemi betegségek terjedéséből származó plusz kiadásokat is vissza lehet szorítani pár százalékkal. És ezzel ismét nőnének ugye az adóbevételek, ezt nem győzöm hangsúlyozni. Arról már nem is beszélve, hogy nem kéne masszázsnak álcázniuk sokaknak a szolgáltatásait, és akkor a masszőr szakma sem lenne annyira lejáratva mint amennyire van.

Powered by Hackadelic Sliding Notes 1.6.5

Eltekintve minden eddig tárgyalt eszmefoszlánytól, bele kéne gondolni abba, hogy itt ücsörgünk Európa közepén. Az államadósságunk magas ugyan, de közel sem kiemelkedő (sem nominálisan, sem a GDP százalékában). Az államháztartási hiány úgyszintén átlagos szinten mozog. Egyedül a kormányunk egy önző, amatőr, képmutató, megbízhatatlan faszjankó és ezért minősítenek le úton útfélen azok a nagy büdös cégek, akiknek nincs jobb dolguk, mint a világ gazdasági háztartásával játszadozni. De miért is orrol ránk az EU? Hiszen a két legnagyobb szájú Németország és Franciaország előbb felsorolt mutatóival messze rosszabbul teljesítenek mint mi. Viszont nagy kockázatot jelent számukra, hogy nem úgy ugrálunk, ahogy ők fütyülnek. Lefordítsam magyarra? Féltik azt a kurva fényesre nyalt fricc és csigazabáló seggüket. Ehhez nem kell különösebb kommentárt hozzáfűznöm. Egyszerre túl sok “elmaradt” állam csatlakozott az unióhoz és a központi vezetés megijedt, hogy a jólétükből majd arra is kell áldozni, hogy a többieket felhúzzák maguk mellé. Nekik csak addig érdekük a sok tagállam amíg a világ többi része felé marketingelhetnek, hogy mekkora erő vagyunk, de hogy adjanak is valamit enni annak az erőnek, az már smafu….

Powered by Hackadelic Sliding Notes 1.6.5

“Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!” – Thomas J. Whitmore

Powered by Hackadelic Sliding Notes 1.6.5