Hőlyeség

Minden hónapnak megvan a maga sajátossága, ha belecsöppensz egybe, rövid idő alatt rájössz “hol” vagy. Ez sajnos nem igaz, csak szerettem volna valami szép áligazsággal kezdeni a bejegyzést. Az igazság az, hogy július másodikán délben 16 fokban kabátban és szitáló esőben sétáltam a borongós ég alatt, ami valljuk be inkább hajaz októberre, mint a nyár közepére. Viszont, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hirtelen időjárás változás nem tesz jót az embereknek. Tegnap a Blaha Lujza téri nagy parkolóban pihentettem a gépsárkányt. Épp visszatérőben voltam, amikor látom, hogy egy gyanús külsejű egyén hozzá méltó módon gyanúsan közel tartózkodik gépjárművemtől. Hogy azért volt-e gyanús, mert gyanúsan kevés volt a távolság a nemi szerve és a vezető oldali ajtó között, vagy csak azért mert átható ammónia szag terjengett már a ruhájából is, nem tudom. Mindenesetre, amikor “kedvesen” közöltem vele, hogy igazán boldog lennék, ha nem vizelné telibe a kocsimat, sűrű bocsánatkérések és meghajlások közepette lobogó farokkal távozott. Közben körülbelül 5 nyelven köszönt el. Tele van a Blaha potenciális hugyozó helyekkel, hogy a hajlott hátú réti menyét rágja csontosra a farkát az ilyennek.

Persze a napnak még nem volt vége. Délután asszonkámat fuvaroztam edzésre. Az Árpád út amúgy is híres arról, hogy nagy számban fordulnak elő az úgynevezett “túl messze van az a 10 méterre lévő zebra, inkább átrohanok a 4 sávos úton a fájós lábammal és 8 szatyorral a fülemen akkor amikor a legtöbben jönnek” típusú emberek. Egy közepes rakománnyal felszerelt lobogó hajú nőstény egyed szemében már messziről látszott, hogy igen ő át akar menni itt és most, nincs kegyelem. 15 méterre lehettem tőle, egyenletes 50-es tempóval haladtam a külső sávban, amikor két lépéssel beljebb lépett. Azaz az én sávomból elvett egy jókora darabot. Szépen beljebb húzódtam, hogy ne zavarjam még a belső sávban haladókat, de ezt a szerencsétlen puhatestű életformát se gázoljam cseppfolyósra. Épp amikor már csak 5 méterre vagyok tőle, valamilyen megmagyarázhatatlan belső inger késztetésére megindítja járószerveit és beáll a sáv közepére. Miért? Why? Warum? Perché? ?por qué? Kimagaslóan jó reflexeimnek köszönhetően elkerültem, hogy szitkozódva kelljen vérfoltokat tisztítanom a motorháztetőről, majd még a visszapillantóból hátratekintettem a távolban szökellő múló tünemény árnyékára… Hasznos dolog a természetes szelekció…