Idepisálhatok?

Azon csodás események egyike, melyek után az ember átértékeli az életét, nem történik meg nap mint nap. Tulajdonképpen csak moziba akartunk menni. Két fiatal este nyolc körül letelepedik a Mammut mozi dupla foteljébe leghátul, majd hascsikarósan röhögnek bele az éjszakába az Igenember bambulása közben. Nem is sejtik, hogy a hazaút váratlan meglepetéssel kecsegtet. Miután két csaj ingyen parkolásában aktív részvételt tanusítottunk ? orvul elkérték tűlünk a mozijegyet ? metróra pattantunk, majd buszra.

Mindig is tudtam, hogy a 7-173-as járat kész vidámpark, egy igazi hatkerekű szociológiai tanulmány. Helyszín: Zugló vasútállomás. Egy meglehetősen ?jókedvű? kissebségi nőnemű állampolgár tébolyodik fel a buszra. Ketten követik hímek, miközben azon morfondíroznak, hogy miért nem lökték le mielőtt a busz ajtaja bezárul. Közben csillagvonatunk a piros 173-as szinte hangtalanul nagyot szisszenve becsukja ajtaját és az utazóközönség sorsára hagyva figyelte a három jómagyarállapolgár ténykedését.

A busz hátuljában utazva feltűnt, hogy a kedves honfitársak, kik biztos rendes adófizetők és a szemetet is szelektíven gyűjtik, hiszen lerí róluk hogy széjjel vannak művelve mint egy rohadt szántóföld, szóval hogy mintha a köztünk lévő távolság valahogy csökkenne. Hontalan barátunk, aki két székkel előttünk utazott, megpróbálta felhívni a nő figyelmét arra, hogy nem egészen kulturált amit csinál. Te vagy itt a biztonsági szolgálat vagy mi? – hangzott a könyörtelen földbe döngölő válasz, majd nyomatékot adva neki, majdnem leokádta szerencsétlent. És akkor mint ahogy a mennyekben az Isten szól nyájához, mikor úgy gondolja eljött az ideje, hogy valami maradandót alkossunk, kiömlöttek a szavak nőstény egyedünk bűzös ajkai között: Idepisálhatok? – Ugye érzitek a kérdés jelentőségét?

Srác No1: Nem, azt talán nem kéne.
Nőstény állat: De, én most idepisálok.
Srác No1: Ne! De most komolyan.
Nőstény állat: Takarjá má, nem tom lehúzni a nadrágom.

És a harmadik napon, Isten megteremté a vizet. És a víz folyik. A hugy büdös. Engedve a kémia szorításának két ajtóval előrébb helyeztük pozíciónkat, és Isten látá hogy ez jó. Már nem volt büdös. A Bosnyák téren kinyílt az ajtó utat engedve a testnedvek özönének. Visszatekintve csak pár csöpögő cseppentyű emlékeztetett a történtekre az ajtó alatt. És mi a tanulság? Nincs tanulság bazdmeg, mert az élet kegyetlen és a részeg picsákkal nem lehet semmit kezdeni ha a buszra akarnak hugyozni. Lehet nem ez a tanulság, de nem is érdekel. Most inkább megyek és szarok egy kiadósat?