Legyen a feleségem!

Tegnap este asszonkámmal miután találkoztunk tök véletlen Eve barátnőnkkel és még a nagymamámat is felköszöntöttük 72. születésnapján beosontunk szép csöndesen a József Attila színházba hogy leskelődjünk egy picit. A voyeurködésünk tárgya a Legyen a feleségem című komédia volt. Kezdjük ott hogy nem engedtek be. Na nem azért mert élénkzöld ing volt rajtam fekete nyakkendővel és ez nem tetszett nekik. Mert természetesen iszonyat jól néztem ki. Hanem azért, mert a színdarab úgy kezdődött, hogy Ulmann mónika helyben fut a színpadon egészen addig amíg mindenki le nem ül. Szegény. Néha vigyorgott. Néha nem. A mellei meg rendületlenül ugráltak le s fel. Aztán gyütt a függöny és megjelent a főszereplő akit nem ismertem. Na de nézzük is meg először hogy miről szólt.

Adott egy bróker aki olyan mint egy gyerek agyilag (azaz tök normális) akihez vacsorára jön a főnöke amerikából. Megkéri a barátnőjét hogy játsza el a feleségét, mert ez a főnök bácsi nagyon erkölcsös és má valakit kirúgott a cégtől csak azért mert a barátnőjével élt. Ez persze Mónika barátunknak nem tetszett és jól otthagyta. Sok bonyodalom után a takarítónőt kéri meg hogy játsza el a feleségét este (Esztergályos Cecilia). Persze a végén 3 felesége is lesz a főnök meg totál kivan (Bodrogi Gyula).

Egy szóban tömören úgy tudnám jellemezni a darabot, hogy gyó. Mondjuk az elején javarészt Esztergályos kisasszony vitte az egészet….hihetetlen jó színésznő. Amikor meg vége lett jól eláztunk. Észrevettétek, hogy mostanában valahogy nem megy annyira a fogalmazás? Én igen.