Sweeney Todd

Tim Burton nevét úgy gondolom nem kell bemutatni. Bár nem láttam sok filmjét, mégis úgy érzem hogy kedvenc rendezőim egyike, olyan tehetség aki képes képileg és élményileg teljesen újat, a megszokottól eltérőt alkotni szinte mindig. A Halott menyasszony – bár animációs – mégis képes volt egy komoly nagyfilm képzetét kelteni. Ha pedig húsvér szereplőkkel gyúrja celuloid tésztáját a mester – ráadásul nem is akármilyen alapanyagokból – úgy érzem az csak jól sülhet el. Én eleve szeretem a kosztümös filmeket, ugyanannyira szeretem a jó musicalaket, imádom a XIX. századi sötét és komor london látványát és imádom ha van egy jó story – mégha az egy létező legenda feldolgozása is. Najó nem költök több betüt a bevezetésre, inkább elmondom hogy mit is gondolok én 2008 általam legelsőnek megtekintett filmjéről.

Sweeney Todd – a Fleet Street démoni borbélya: Egy állítólag valóban élt személy története, aki a XIX. században közel 160 vendégét mészárolta le, majd pitét sütött belőlük. Elég bizarr már így nagyon nagyon pisztáciahélyban is. A film képi világa ehhez mérten kellően sötét, főleg a piros és a fekete dominál benne. A patkányokkal teli utcák, a füstölő kémények, a kosszal borított téglafalak és az apró sikátorok felejthetetlen hangulatot varázsolnak egy thriller-musical-nek. Főhősünket Johnny Depp alakítja, akinek elég sok filmjét láttam már és azt kell mondjam, hogy valóban nagyszerű színész – ám nem azért amiért a tinilánykák odavannak érte. Sajnos meg kell cáfolnom előző állításom bizonyos mértékben, hisz a másik főszereplő, Mrs. Lovett (Helena Bonham Carter) szinte fenomenális alakítása (és remek énekhangja) egy kicsit háttérbe szorítja Deppet, habár kevesebb szerep jutott neki.

A sztori ott kezdődik, hogy volt egyszer egy borbély (Benjamin Baker = Sweeney Todd) akinek volt egy felesége és kislánya. A kerület bírója, Turpin Bíró (Alan Rickman) azonban szemet vetett a csinos feleségre, ezért a borbélyt koholt vádakkal 15 évre lecsukja és elhurcoltatja. Amikor Baker visszatér Londonba és keresi a feleségét csak a keserűséget találja. Volt szalonja helyén piteüzlet nyílt, a lakása azóta is üresen áll. Felesége megmérgezte magát, lányát Turpin “örökbe fogadta”. Baker felveszi a Sweeney Todd álnevet és megfogadja hogy bosszút áll a bírón, melyben megváltozott külseje nagy segítségére lesz.
A filmben a fent említett tehetségeken kívül (Depp, Carter, Rickman) feltűnik egy olyan színész is akit eddig kizárólag olyan vígjátékokban-szatírákban láthattunk, melyek egyzerre keltettek nagy felháborodást és elismerést is. Akiről szó van nem más mint Sacha Baron Cohen (alias AliG, alias Borat). Meglepetés volt feltűnése és az is hogy nem csak teljesen idiótát tud játszani (habár a Kazahsztáni médiaguru – Borat – ábrázolása kimondottan egyedi és egyben jó lett). További meglepetés volt, hogy jó hangja van és hogy valóban tud színészkedni.

A Sweeney Todd-ot rengeteg dal alkotja, melyek között az egyszerű párbeszédek csak átkötő elemek. Éppen ezért nem javaslom semelyik barbár szinkron stúdiónak hogy ezt a művet is széjjel gyalázzák. A végkifejlet megdöbbentő, habár már egy kicsit hamarabb rá lehet jönni a befejezésre, mint azt a rendező el akarná árulni. Jó hosszúra sikerült ez az elemzés, de meg is érdemli. Remélem 2008 összes nagyobb várományosa legalább ilyen jó lesz. Nálam a film hibátlanra vizsgázott.

Sweeney Todd film plakát

Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya
10/10