Metafóra egy bringára

A jéghideg levegő kapcsolata a fedetlen bőrrel futótűzként terjed végig rothadó csontjaid fedőrétegén, mintegy halálra kényszerítve annak sejtjeit. A hűvös fuvallat belekap tűhegyes hajadba és dermedtre fagyasztva akarja kitépni gumóit fejbőröd egyre gyengülő szorításából, melyet a kétkeréken guruló csodajárgányod sebessége tovább fokoz. Bringázás. A legcsodálatosabb időtöltés, melyet ember a világnak adhatott. Az egyetlen dolog, ami bármikor, bármilyen helyzetben kikapcsol, megnyugtat. Olyan mint egy pótbarátnő, ami kitölti azt az űrt amit szeretett nőm az én és a saját ideje hiányában nem képes. Persze mégsem helyettesítheti teljes mértékben. Hisz nem tudja úgy kifejezni érzéseit, nem hallgat meg, szeretetem pusztán plátói iránta, nem úgy mint a barátnőm iránt. Mégis létezik egy szinoníma.

A nőt egyes határirodalmi tudományágak képviselői mint bringát emlegetik. Vajon mi vezette őket ehhez a metafórához? Biztos nem a fentebb leírt elmélkedés, inkább a puszta állati ösztönök, a kéj utáni vágy, a szaporodási kényszer. Hormonok. Próbálom tanulmányozni az emberi fajt, mint állatot, mint élőlényt. Ösztönlények vagyunk. Ezt kár tagadni. De mégis vannak akik kitörnek eredendő kényszereik börtönéből és képesek valódi emberi érzelmeket táplálni egy másik hasonló lény iránt. Szerelem?

Sokan azt sem tudják mit jelent ez a szó. Csak telekürtölik vele a világ fülét, hogy hallja mindenki, ő ilyet is tud, ő emberből van. Aztán amikor párhuzamosan az ötödik hallószervbe jut el ez a szó akkor az ösztönlény elgondolkodik. Egy állat csupán, kinek a fajfentartás odáig fajult, hogy csak a magjai elszórásának kényszere uralkodik felette, kölykét magára hagyja. A legprimitívebb állatok jellemzője ez.

A szerelem egy olyan érzés, amit ösztönlények nehezen érthetnek meg. Számukra egy tévében hallot szó csupán, egy indok a párzásra. Szex? Mentség. A lelkük megnyugtatása. De valójában a fogalom legcsekélyebb csírája sem fogant még meg apró kis agyukban amely felfoghatná eme nagyszerű érzés jelentőségét. Egy olyan kiváltság ez, mely feljebb emel minket az állatvilágból, egy kapocs két ember között, akik tudják hogy ők különbek a többinél, hisz ők egyek. Ők csak egymásnak és egymásért vannak…