Orbitális hétvége

Úgy kezdődött az egész, hogy pár idióta húszéves le akart menni a Velencei tóhoz sátorozni. Tök jól kifundálták az egészet, habár kicsit késtek és valaki még le is bukott, hogy igazából nem vonattal megy hanem kocsival, de végül is épségben megérkeztek Gárdonyba. Igazából ezek mi voltunk.

Péntek délután becsomiztam mindent a csodálatos kék színű Coltba és elindultam. Kaja nagyanyámnál, kuzinom (Livi) felkapása valahol jó messze, majd go Csabi go és végül egy kisebb kitérő után, Totyival együtt megérkeztünk a váci úti Tesco-hoz. Csekély 26 000 forintból be is vásároltunk 4 főre, hogy legyen mit ennünk hétfőre. Tessék ez meg rímelt. Végül is fél-kilenc körül megérkeztünk a campingbe és hát…khm. Mondjuk úgy, hogy pötit elszámoltuk a pia mennyiségét, de két korty közben azért még megfürödtünk ketten a tóban….meztelenül. Egyébként tök feelinges, sokkal jobb mint gatyában :P Még egy hiperszupergyors sátorverés is volt így az este folyamán, majd lefeküdtünk.

A szombat. Hát igen. Az volt A szombat. Kezdődött azzal, hogy felfedeztünk egy kedves hölgyeményt, aki folyamatosan minket bámult. De olyan kitartóan, hogy azzal már díjat lehet nyerni. Miután rájöttünk, hogy nem nagyon van meleg víz a zuhanyzóba, lefürödtünk a másnaposság-űző vízben, felmértük, hogy kiket ettek meg a mérges sünök, majd elmentünk pancsolni. Egy-két óra alatt olyan szinten szarrá égtem én is meg még páran, hogy az egyszerűen hihetetlen.

A nap nagy része kártyázással, pancsival, meg főzőcskével telt, majd egyszer csak leszállt az est. Előkerültek a különböző érdekes alakú üvegek és egyéb nyalánkságok, majd 1 óra múlva már mindenki szét volt esve. Valaki (nem nevezem meg) annyira bekészült, hogy 100 kilósnak hitte magát és majdnem elment fürdeni a tóba. Lez barátom összevissza fetrengett, Csabi majdnem szétverte a nőt aki minket bámult, én meg olyat smároltam amilyet még részegen soha….

A csapat nagy részét össze kellett szedni és nyugovóra téríteni, majd aztán a maradékok is eltakarodtak sátraikba, mert igen csúnya fellegek látszottak közeledni az égen, amikből aztán  Isten lesújtott reánk hatalmas erővel. Rájöttem, hogy imádom a vihart sátorban. Szerintem tök jó. Sokkal jobb mint az ablakon keresztül nézni. Képek és folytatás hamarosan…