Hiszek egy…

Az élet számos területén szembe találkozhatunk azzal a képmutatással, amit úgy nevezünk a mindennapi szóhasználatban, hogy hit. Ugyebár köztudott, hogy vallásból nagyon sok fajta van, egyesek elismerik a többi vallást, mások üldözik azokat. De mi is tulajdonképpen a hit? Valamiféle természetfeletti erőben – vagy nevezzük inkább mindenható erőnek – való meggyőződés, menekülés a valóság elől. Mindegy, hogy most keresztényekről, hindukról, vagy mohamedánokról beszélünk. Minden vallás csak arra jó, hogy a gyengéknek utat mutasson, hogy így megkönnyítse az akadályokon való átlépést. Én nem vagyok vallás-ellenes, elfogadok minden vallást és senkinek nem akarom megváltoztatni a meggyőződését. Egyszerűen csak úgy érzem, hogy sokszor a hit az ami az emberek közé áll. Egy-két évszázaddal ezelőtt, még egyenesen bűnnek számított, ha két nem egy valláshoz tartozó ember házasságot köt, vagy egyáltalán együtt él. Az életünket mi irányítjuk, azért vagyunk a földön, hogy jól érezzük magunkat. Isten se akarná, hogy szenvedjünk – már ha most a kereszténységre alapoznánk. Én abban hiszek, hogy az életem én irányítom, ugyanúgy mint Neo. Nincs sors. A döntéseimért felelek, ezt vehetjük az isteni igazságszolgáltatás megfelelőjének is. Igazság szerint nem is tudom miért írtam ezeket most le. Unatkoztam. És ez járt a fejemben. Lehet azért, mert megnéztem a Dogma-t. Nem mintha annak bármi köze lenne ahhoz amit most én leírtam. Én nem akartam senkit megbántani vagy megsérteni – akit esetleg mégis sikerült attól elnézést kérek. Peace!