Éjjeli pillangó

Tegnap mégsem töltöttem egyedül az estémet, mert valami csoda folytán mégis átjött Picim. Ma reggel kissé fáradtan ugyan, de kivonatoztam a fantasztikusan modern, siemens vonattal Piliscsabára, hogy haza szervírozzam a bicajomat. Ez nem történt meg mert a fáradtság olyannyira a hatalmába kerített, hogy inkább kocsival jöttem haza? Holnaptól van ismét munkám, úgytűnik elég hosszú volt a nyelvem. Remélem soha többet nem kell nyalnom senkinek ilyen szinten, mert kurvára önérzetes vagyok és utálom, ha meg kell alázkodnom. Úgyhogy holnap kelhetek megint korán. Ma viszont még hátra van egy döntő nézés…alalá italia!