Matek korrepetálás

Madárcsicsergős jóreggelt minden kedves olvasómnak! Egyesek hiányolják, hogy nem írok minden nap, de hát az ihlet ugye nem szállja meg az embert minden sarkon. Az igazat megvallva most sem tudom miről kéne nekem itten írnom, de hát ha erre vágyik a nép, megfogalmazom tegnapi napomat. Az egész úgy kezdődött, hogy felkeltem – minő meglepetés. Aztán pedig lehuppantam a reggelimmel a kezemben és elkezdtem nyomogatni a billentyűket jó kockához illően. Egészen 2-ig chateltem, amikor is hazaérkezvén Éva leszármazottjaként számon tartott ősöm – egyszóval az anyám – eme tevékenységemet fel kellett függesztenem. Ebéd után áttelepültem nagymamámékhoz, hogy meglátogassam a nagyapámat és hogy vigyek neki gyógyszert. Náluk találkoztam az apám unokatesójával és a férjével, akik Pomázon laknak – már ha ez érdekel valakit, mert tudom, hogy tök izgalmas. Ezek után elmentem korrepetálni egy belvárosi csajszit matekból, aki vizuális felépítését tekintve átlagosnak mondható, de nem az esetem…pedig megbeszélhettük volna okosba, hogy olcsóbban kijöjjön az a 2 óra. Miután ott végeztem hazabaktattam – persze hogy merre sikerült tévednem, a 7. kerületi művház előtti téren sétáltam keresztül. Nem érdekel, hogy senki nem érti miért olyan fontos ez, nem kell mindet tudnotok. Szal este még megnéztem a Gagyi Mami 2-t, aztán ledőltem aludni. Hát ez volt a tegnapi napom: unalmas, szar, értelmetlen. Most pedig a nagymamám (a másik) születésnapjára fogunk menni, amint anyám hajlandó kikecmeregni a fürdőszobából, hogy bemehessek végre mosakodni.

Lány:  – Húzzam le a bugyimat?

Fiú: – Inkább köpd ki a rágódat!